Napi Hírek, 1931. május/2

1931-05-16 [0251]

VfUJ Az emberiség gazdasági ifeégének tényleges., leküzdéséről szólva Apponyi gróf nem titkolta, hogy eddig semmi döntő mozzanatot nem észlelt azoknak a tényezőknek eszméiben, akik a gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. ^ , felint ahogy a világháború azokkal a jóslatokkal szemben, hogy a~háditechnika akkori fejlettsége mellett a nagyhatalmak összetűzése csak .. rövid tartamú lehet, váratlanul hoszszura nyúlt,~]hatásai is abnormisak voltak és a háborút követő békeszerződések a legkezdet legesebbek voltak, amilyeneket valaha alkottak. . , Azok az eszközök, amelyekkel az egyes országok magukon ItKLuf* segiteni akarnak, mint például az ipari autarchia és a végsokig vitt ^ véaővámrendszer^ csak roszabbá teszi^a helyzetet* Apponyi gróf nem dicsekedhetek azza£ hogy megtalálta azt a kivezető utat. amelyre eddig a világ valamennyi illetékes tényezőjének nem sikerült róbuíckaniu>. Kétségtelen, hogy a gazdaságiiae összetartozó országok összekapcsolódását, tehát a gazdaságit jpineurópát egészséges eszmének tartja. Emellett az Amerikával való megállapodás is módot nyújtana arra, hogjs a gazdasági anarchia állapotából ki lehessen emelkedni. „ ' Természetesen borzasztó a veszély Oroszország részéről, amelyének cselekdeteit a világforradalom előkészítése irányit ja, s m

amely minden eszközt megmozgat^ hogy a nyugati hatalmak gazdasági pozicióját megtörje, Oroszország sokkal nagyobb tényező annál, semhogy figyelmen kivül lehetne hagyni. 0 maga Szovjetofoszországgal szemben a feltétlen, abszolút negácio álláspont ián van, A legnagyobb őrültség, hogy a nemzetek ily ellenségnek szellemi és anyagi fegyvereket szállitanak. Az antiszemitizmus kérdését is felvetette az egyik résztvevő. Apponyi Albert gróf erre azt válaszolta, hogy ez a mozgalom, mint a magyar politika mértékadó eleme,szünőben van. Yégül a pápának a szociális kérdésről szóló legújabb enciklikája került szóba. Erre vonatkozólag Apponyi grőf a következőket mondotta el: Az emberiség egész fejlődése, ha sok visszaeséssel isu abban az irányban hal ad, hogy minél több embernek biztosi tsa a boldoguiast és jólétet, hogy az ne legyen valamely osztály'privilégiuma, A francia forradalom a jogegyenlőséget teremtette meg. A liberalizmus korszakában természetesei azt nitték, hogy ezzel már minden megtörtént. Minthogy azonban a jogegyenlőség nem a természeten épült fel, tehái nem a termesze* tes jogrendben gyökerezett, a célt,amelyre törekedtek/nem lehetett elemi, S aszalj hogy az-igazi egyenlőséget hogyan lehet elérni, senki sincs még ma sem tisztában

f A szocializmus a magántőke eltörlését hirdeti, #

Nem látszik azonban bizonyítottnak,hogy ez lehetséges,még ha az ellenkezőjét szintén nem lehet állítani^ Mindenesetre ugy látszik, hogy az egyéniség laMkavetése nélkül valami igazit teremteni nem lehet. Oroszország, ahol az állam a vállalkozó, nem példa erie. Ha a dolog nem jól megy, hát altkor egyszerűen nem me

gy jól és a tisztviselők topábbra is megkapjak fizetésüket, Az egyenlőtlenség a kapitalisták és a munkás között még m*adig fennáll.líegoldást meg nem találtak, s csak palliativ szerekkel dolgoznak, .Ilyen a munkások megszervezése , amely azonban nem vezetett tovább, mint a tömegek élet színvonalának megjavításához és emeléséhez./f olyt.köv/