Napi Hírek, 1931. május/2

1931-05-16 [0251]

. ,3

X

B a ,

a | o n füf e d , május 16. A balatoni orvoskongresszus zaroulese utan 500 ;ent ékes .bankett volt a Grand Hotel terraslzán. Gyomorey György és Kbrmendy-fkes Lajos főispánok, továbbá Bánó Dezső, w

zl

? 6

I Ta

^

y

1

Írt

or ^megyei tiszti főorvos ünnepi beszédei utan Kpbelsberg Kuné grof Miituszminiszfer mondott beszédet. Rámutatott arra, hogy a magyar nemzet a .maga helyzetét csak akkor javíthatja meg, ha önáltatás nélkül tisztán felismeri azt a szituációt, amelyben vilagtöűoi nemzetei között van. Trianonban azért szabhattak ránk olyan kegyetlen békét, mert ellenfeleinknek sikerült a világ színe előtt meSágaEmaani benntoéet és sikerült elhitetni, hogy pjagyar területeneLcrofiák f nemzetiségeket es hogy a magyar számotievő müveHségot nem tud léírSáoani. A politikában f dolgok nem annyit nyomnak, mint amilyen nehezek a valóságban ha

*l

m

. a

.

2

;^

okott a

^ lenni

' 0^ hitetnek el a világgal. :. ö i n 4. 4. • Ha ebből .a^Ömtális szitüációbóT' ki akarunk szabadulni, mee* kell mutatni a viiag irányadó faktorainál: kultaális felsőbbségünket! Még kell mtatni, hogy ez a nemzet történelmi balsorsa közepett"elévülhetetlen tl&$í

3

UlTH ^í^^,emberiségnek. Keg kell mutatnunk tehát a Sar" S?

d

§Í°?

,

i

mu

?

es

?

e

í es tud

°tóny?sság értékeit? Eol van egy Petőfi, egy kW:ai, egy Székely Bertalan, vagy.LtateaS Mihály az utódállamokban, hogy a tudomány kiválj alakjairól ne is besüljünk. Az előbbi gondolatból az is következik, hogy meg kell mutatnunk a világnak, hogy műveltebbek vagyunlc, mint azok a nemzeíek, amelyeket a mi rovtsunÉra naggyátettek* Haeztbélevisszük a juag.es Surona köztudatába - és lassankint kezdjük is már belet vinp

r elérkezik az a helyzet, a gondolkozásnak az a megváltozása? ami szükséges ahh-z, hogy a bikeszerzőléseket renidiálni lehessen? De le-alább is olyan hatalmi csoportosulásoknak kell létrejönniük és olyan na4 nemzeteknél kell mellénk allniok, amelyek lehetővé íegyékazt hblv i^SzunkS kikuzdhessük. Jboen áll csókát emlegetett kultíHölénT {^taSCT^ A magyar kultúrát azonban befelé, a magyar társadalom felé is propagálni keli. Erre a propagandára legink.bb az orvostudomány van hivatva. A vidéki egyetemeken ugyanis hiába tanit jél.például a történész, vagy matematikus, vagy nyelvász, vagy geográfus, ez kifelé, a közönség felé alig hat. Ki az, ami leginkább megszerzi az egyetemnek, hogy ugy mondjuk a becsületét vidéken? k klinikák, mert amikor a beteg eletéről van szo, az embere':, akik ragaszkodnak az . *'' élethez, nem értenek tréfát* s na azt látják, hogy a klinikákon*olyan beteg is meggyógyul, amilyen regebben elpusztult, akkor elismerik az egyetemek értéket. A magyar kultúra értékének és az egyetemi gondolatnak tehát a vidéken, de Budapesten is,elsősorban az orvosok a propagátorai. Ami nagy méretekben áll az egyetemekre, az áll vidéken az' egyes orvosokra is. A magyar kultúra értékét, a magyar tudományosság, különösen a klinikák jelentősegét igen széles rétegele azután Ítélik meg, hogy a magyar betegnek milyen kezelesben van része. A magyar orvos mint a magyar kultúra propagátora, minden egyes betegen ad hominem bizonyitja be, hogy mit jelent á magyar művelődés. Nagy örömmel kell látnia mindenkinek, az orvostársadalomnál: azt a tudomány szomjat, amely a balatoni orvoshét en is megnyilatkozott. Az egész országból érkeztek ide orvosok, hogy a maguk ismereteit kiegészítsék. De nemcsak az elvi tudomanyszomj , hanem a magyar beteg szeretete is megnyilatkozik az orvosoknak ebben a gesztusában. Igazi orvosi vágy ez, amely a betegágynál is meg akarja tenni a kötelességét, hogy visszatartsa a s irt ól azt, aki a halállal küzködik és enyhítse a fájdalmait, annak, akinek a fájdalnmai elviselhetetlenek voltai:.Nagy értéknél: . ' kell tekinteni a magyar orvosi társadalomnál: a magyar beteg szeretetétől vezérelt humánus, becsületes törekvéseit, A miniszter beszédét a jelenlevők hosszantartó éljenz-'ssel fogadták. /MTI/ ----- ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció