Napi Hírek, 1931. május/2

1931-05-20 [0251]

§ P r o d o m o! Az alábbiakban a t, szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Berzeviczy Albert és gróf Klebelsberg Kunó­nak a Sörténelmi " V \ Afemzetközi> mondott beszédét. Ke re t e t kés obb adunk,£ÍV£"»» <**jc* fPyiiotfcS a'y 4 b€* Berzeviczy Albert a Nemzetközi Történelmi Bizottság budajssti ülésén a követkéz ó megnyi tó b esz édet mondotta: Uraim! Magyarország és fővárosa nagy örömmel fogadiák Önöket és hálásak azért, hogy a történelmi tudományok nemzetközi bizottságának ezévi^ülése f helyéül a mi fővárosunkat sze • élték ki. Amennyiben ez a vá­lasztás abból a feltevésből indult ki ? hagy itt a történelmi tanulmányok iránti élénk érdeklődéssel fognak találkozni, ebben a feltevésükben bizo­nyára nem csalódtak. Nálunk a történelem szeretete nemzeti jellemünkben gyökerezik s megnyilvánul a történelmi tanulmányok széleskörű müvelésében es történelmi irodalmunk rohamos fejlődésében. A szónok ezután vázlatos történetét adja a ne gyar történelmi tudományod fejlődésének az els latin krónikáktól egészen a mostani ha­talmas fejlődés korszakáig. Rámutat a latin nyelv v fontos szerepére nálunk, amely a történelmi irodalomban is megnyilvánult s&melyet az magyaráz meg, hogy nálunk egész a mult _század negyvenes éveiig á közélet é>az ii-kola nyelve is a latinwLt. ÍW0wUe£to.~ " Legújabban^ különösen Akadémiánk létrejötte óta"nálunk külö­nösen szorgalmas munka mutatkozik a történelmi kútfők összegyűjtésében és ki^dásábnn. A Magyar Nemzeti Bizottság és Akadémiánk szükségesnek tartotta er.,e váló tekintettel ezeknek a kut forrás oknak lehetőleg teljes bibliográ­fiáját összeállítani, amit Lukinich Imre társunk teljesített s szeren­csénk vsn most ez ülés tagjainak ezt a bibliográfiát, amely s legszüksá­f esebb közléseket franciául tartalmazza, rendelkezésűkre boesáiani. Ujáb­an a Történelmi Társulat gróf Klebelsberg fiunó miniszternek, mint elnöknek buzgó vezetése mellett a forrásközlések terén szintén foirtos feladatot teliesitett. A történelmi tanulmányok iránt nemzetünkben régóta, kifejlő­dött hajlamot á legutóbbi idők eseményei még megerősítették. Minél inkább látja magát egy nemzet megfosztottnak attól, amit múltjában birt, annál inkább ^kell ragaszkodni a e mult emlékeihez, amelyek legalább képzeletében visszaálli'ják az elveszettet. De egy más körülmény is indi|- bennünket ár­ral, hogy multunk vizsgálatát és megvilágítását felkaroljuk." A hazánk hely­zetiben a békeszerződések által beállott nagy változást sokszor azzal indo kolták, hogy ez a nemzetünk részéről a múltban elkövetett hibák követkéz-' menye. Nos, mi nem vagyunk hajlandók e vád alaposságát elismerni. Anélkül, hogy nz.adott tényeken változtathatnánk, jogosítva ar ezzük magunkat megvé­delmezni nemzetünk becsületét. Viseljük balsorsunk súlyát, de nem ismerjük el annak előidézés ében való bűnösségünket. Egyébifcánt mi' itt tisztán tudományos körben vagyunk ' Jegyü • s bár a történelmi^tanulmányok erőt és inditékot gyakran meritenck min­denütt a közvéleményből és közérzületból, mi,a történelmi kutatók egyedi 1 megengedhető iránytűjéül a történelmi igazságot ismerjük el. fipen. mert a ióniszom: tévedések, vagy szándékos történetnamisitások oly végzetes ha­tással voltak sorsunkra, érezzük magunka.t nemcsak jggositottnak , hanem köte­lezetteknek is arra, hogy helyreállítsjuk a valódi történelmi igazságot, amely csak pártatlan és tárgyilagos megítélés utján fedezhető fel. Sem áz elkövetett igazságtalanságokat, séma jövendőbeli visszaköveteléseket nem lehet történethamisitássai igazolni; valamely nemzet elvesztheti igyét az erők harcában, de győztes maradhat a történelmi igazság itélcezéfe dőtt r , • ORSZÁGOS lEVÉLTAH F.. s,23Xctá

Next

/
Thumbnails
Contents