Napi Hírek, 1931. május/2
1931-05-20 [0251]
§ P r o d o m o! Az alábbiakban a t, szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Berzeviczy Albert és gróf Klebelsberg Kunónak a Sörténelmi " V \ Afemzetközi> mondott beszédét. Ke re t e t kés obb adunk,£ÍV£"»» <**jc* fPyiiotfcS a'y 4 b€* Berzeviczy Albert a Nemzetközi Történelmi Bizottság budajssti ülésén a követkéz ó megnyi tó b esz édet mondotta: Uraim! Magyarország és fővárosa nagy örömmel fogadiák Önöket és hálásak azért, hogy a történelmi tudományok nemzetközi bizottságának ezévi^ülése f helyéül a mi fővárosunkat sze • élték ki. Amennyiben ez a választás abból a feltevésből indult ki ? hagy itt a történelmi tanulmányok iránti élénk érdeklődéssel fognak találkozni, ebben a feltevésükben bizonyára nem csalódtak. Nálunk a történelem szeretete nemzeti jellemünkben gyökerezik s megnyilvánul a történelmi tanulmányok széleskörű müvelésében es történelmi irodalmunk rohamos fejlődésében. A szónok ezután vázlatos történetét adja a ne gyar történelmi tudományod fejlődésének az els latin krónikáktól egészen a mostani hatalmas fejlődés korszakáig. Rámutat a latin nyelv v fontos szerepére nálunk, amely a történelmi irodalomban is megnyilvánult s&melyet az magyaráz meg, hogy nálunk egész a mult _század negyvenes éveiig á közélet é>az ii-kola nyelve is a latinwLt. ÍW0wUe£to.~ " Legújabban^ különösen Akadémiánk létrejötte óta"nálunk különösen szorgalmas munka mutatkozik a történelmi kútfők összegyűjtésében és ki^dásábnn. A Magyar Nemzeti Bizottság és Akadémiánk szükségesnek tartotta er.,e váló tekintettel ezeknek a kut forrás oknak lehetőleg teljes bibliográfiáját összeállítani, amit Lukinich Imre társunk teljesített s szerencsénk vsn most ez ülés tagjainak ezt a bibliográfiát, amely s legszüksáf esebb közléseket franciául tartalmazza, rendelkezésűkre boesáiani. Ujában a Történelmi Társulat gróf Klebelsberg fiunó miniszternek, mint elnöknek buzgó vezetése mellett a forrásközlések terén szintén foirtos feladatot teliesitett. A történelmi tanulmányok iránt nemzetünkben régóta, kifejlődött hajlamot á legutóbbi idők eseményei még megerősítették. Minél inkább látja magát egy nemzet megfosztottnak attól, amit múltjában birt, annál inkább ^kell ragaszkodni a e mult emlékeihez, amelyek legalább képzeletében visszaálli'ják az elveszettet. De egy más körülmény is indi|- bennünket árral, hogy multunk vizsgálatát és megvilágítását felkaroljuk." A hazánk helyzetiben a békeszerződések által beállott nagy változást sokszor azzal indo kolták, hogy ez a nemzetünk részéről a múltban elkövetett hibák követkéz-' menye. Nos, mi nem vagyunk hajlandók e vád alaposságát elismerni. Anélkül, hogy nz.adott tényeken változtathatnánk, jogosítva ar ezzük magunkat megvédelmezni nemzetünk becsületét. Viseljük balsorsunk súlyát, de nem ismerjük el annak előidézés ében való bűnösségünket. Egyébifcánt mi' itt tisztán tudományos körben vagyunk ' Jegyü • s bár a történelmi^tanulmányok erőt és inditékot gyakran meritenck mindenütt a közvéleményből és közérzületból, mi,a történelmi kutatók egyedi 1 megengedhető iránytűjéül a történelmi igazságot ismerjük el. fipen. mert a ióniszom: tévedések, vagy szándékos történetnamisitások oly végzetes hatással voltak sorsunkra, érezzük magunka.t nemcsak jggositottnak , hanem kötelezetteknek is arra, hogy helyreállítsjuk a valódi történelmi igazságot, amely csak pártatlan és tárgyilagos megítélés utján fedezhető fel. Sem áz elkövetett igazságtalanságokat, séma jövendőbeli visszaköveteléseket nem lehet történethamisitássai igazolni; valamely nemzet elvesztheti igyét az erők harcában, de győztes maradhat a történelmi igazság itélcezéfe dőtt r , • ORSZÁGOS lEVÉLTAH F.. s,23Xctá
