Napi Hírek, 1931. május/2

1931-05-19 [0251]

Cut tius megjegyezte, hogy a hágc.i birákra kell bizni, hogy szám

otvessenek azokkal a szempontokkal is, amelyek a szigorúan vett jogi tekintetek mellett számitásba jöhetnek. .Jlsósorban. az birálandó el, hogy Ausztria nemzetközi Jogi kötelezettségei szempontjaiéi hogyan áll a dolog, Figyelerrbeveendő az is, hogy az államok függetlenségét nem szabad korlátozni és Ausztria Szabad önrendelkezési jogát érintetlenül meg kell óvni. Újból hangsúlyozza, hogy a vámszövetség megkötése, véleménye szerint,, nem sérti Ausztria függetlenségét. Ea a hágai birák arra az álláspontra helyezkednek, hogy x.uéztíia nom sértette meg nemzetközi jogi kötelezettségeit, akkor nem lenét a szerződő feleknek azt a szemrehányást tenni, hogy a vámszövetség veszélyeztetné a békét, Németország nem akar presztizspolitikát folytatni és nem akarja kivonni magát a nemzetközi kötelezettségek alól, Némstor&zág arra törekszik, hogy kiegyenlit&e nemzeti érdekeit a nemzetközi szükségletekkel és az a meggyőződése, hogy tervezetével nemcsak nem sértette raeg az európai, együvét^.rtozas szükségleteit,melyeket mindenkor szem előtt tart, hanem épen ellenkezőleg az európai együttműködés kiépitését szolgaija, A regionalis szerződések, véleménye szerint „ nem veszélyeztetik a békét, hanem megerősitik, Az agrárállamok csoportosulása az ipari államokkd szemben szintén példája a regionális megállapodásoknak. * néne t kormánytól távol áll az a szándék, hogy az európai bekét megbontsa* Briand kiemelte, hogy a vámszövetség kérdését, mely annyi izgalomra adott okot, a tanács kebelében udvarias és megfontolt hangon tárgyalták, Ujabb bizonysága ez annak, hogy a népszövetség milyen hegy szolgaiatokat tesz a béke ügyének. Henderson indítványával mindenki egyetért, Sf az inditvany azt célozz^, hogy tisztázzanak egy jogi kérdés t„ mely mintegy előzetesen elbiralando kérdés: Vájjon a bécsi jegyzőkönyv összefér-e a vállalt nemzetközi kötelezettségekkel. Hangoztatta, hogy akik vitatják a német-osztrák szerződés . "legyezhető- W'iZ' ségét, azok abb^l indulnak ki, hogy Ausztria függetlenségét minden körülmények között meg kc-ll óvni. Ami Ilarinkovics megjegyzését illeti, tény , hogy a népszövetségi alapokmánynak egyik rendelkezése, mely a béke általános garamciaját t^ rtdmazza, kimondja.,, hogy a tanács elé vihető minden nemzetközi kérdés, mely alkalmas arra, hogy nyugtalanságot tárna szon és ennek következtében árthasson a béke ügyének. Kétségtelen, hogy a'tanacsnak fennáll az a jog,.-, hogy figyelmét minden kérdésre kitérj esFze, Presztízsszempontból nem lehet útját vágni annak, hogy a tanács az együvé tc.rtozás és a testvériség szellemében meg ne vitasson minden kér dó t, ami nemzetközi téren felmerül. A tanács valamennyi tagját az együvétartozás érzületének kell áthatni... A béke nem egyik vagy másik nemzetnek a békéje, hanem valamennyi nemzet békéje. Mindenkinek c.z együttműködésre kell törekednie és azt a többi nemzet érdekeinek figyelembevételével kell szolgálnia. Hz a kölcsönös bizalom és ez az együttműködés & legjobb biztositéka ann k, hogy a bék^iy megóv ják. Ami Curtiusnak azt a megjegyzését ill ;ti ,hogy annak idején - 1840-ban - Franciország és Belgium szintén vámszövetsége: t tervez ott,Brianx ugy véli,hogy ez a hivatkozás a francia álláspont mellett bizonyit. ^Guizoí akkori francia miniszterelnök, azért ak-rt Belgiummal vvámszövétségre lép ni,mert a Zollverein következtében Európában megbomlott a gazdasági egyensúly. Amikor azonban ez a terv általános nyugt...lanságot táffl. ztot t, Fr/nci..ország lemondott szándékáról. /Folyt tás :• következik./