Napi Hírek, 1931. május/2
1931-05-18 [0251]
Bernát István a következő indítványt nyújtotta be: A^felsőház pénzügyi bizottsága, tekintettel az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére, nagy súlyt helyez arra, hogy a kormány a jövőben a meg-nem okolt tulkiadások és előirányzat nélküli kiaaásoktol felelőssége érzetében szigorúan tertózkodjék, SinontSits Elemér Bernát István indítványának mellőzését és az előadó javallatának a pénzügyi bizottság elvi álláspontjának megismétlésével való kiegészítését kérte. Báró Pap Géza rámutatott arra, hogy a felsőház pénzügyi ellenőrzési joga illuzóriussá válik azálta. , hogy a zárszámadások osak évek múlva készülnek el és tehetők bírálat tárgyává, elismeréssel adózik a számszéknek, hogy megfeszített munkával az utolsó évek elmaradt zárszámadásait elkészítette és most már az 1928/29. évi zarszámadasak Ls be varrna terjesztve. Sajnálatos tényként állapit ja meg, hogy akkor, amikor az 1922/23. évi zárszámadási adatok Szerint az állami költségvetésnek jelentékeny bevételi többlete volt, ebből egy részt nem tartalékoltak, mert ma ezekből a tartalékokból I. r-etne fedezni 3 mai fontos ,olyan kiadásokban amelyekre alig akad pénz. Zawadowski ülfréd részletes felvilágosításai után : •:*„ ';. Fellner Henrik szolalt fel. Hangsúlyozta hogy az előadói javaslat magába foglalja annak a kívánságnak a kifejezését, hogy a költségvetés egyes tételei között jftremente tekintetében a régi eljáráshoz térjünk vissza, Minthogy Bernát felszólalásából nem tűnik ki az, hógy a szóbanlévő kiadások bármelyike is meg nem okolt .módon történt volna, Bernát indítványának az elvetését és az előadói 4a a-lat változatlan elfogadását kérte," Y/skerle Sándor pénzügyminiszter válaszolt azután a felmerült észrevételei kre. Bernát Istfán indi tv anyát nem fogadhatja el, mert az inditvány egyrészt azt a látszatot kelthetné, mintha a legfőbb állami s zámve vős zék nem elég alaposén foglalkozót volna a tulki adások és hitelátruházások megvizsgálásával, másréázt, mert semmiféle olyan tulkiadást vagy hitelátruházás nem történt, amely ne leit volna a viszonyok által indokolt. Az, hogy az 1927/28. költségvetési évben némileg nagyobbmérvü volt a tulkiadások összege, i mint más években, annak tudható be, hogy ebben a költségvetési évben I a törvényhozás felhatalmazásával'illetmény rendezés történt, amely ^ természetesen emelte a kiadásaikat. Az egyéb tulkiadás oknak legnagyobb-része, - mint pl, az államvasutaknál, az álla.ni vasgyáraknál és postánál - a forgalom és a termelés emelkedésével áll összefüggésben, ami csak azt bizonyltja, hogy ebben az évben igen örvendetes fejlődés volt. Rámutat arra, hogy minél n gyobb takarékossággal állitanák össze valamilyen költségvetést, annál könnyebb-n állhat be a tulkiadás szükségessége, de a kormány ezeket a minimumra kivonja szorítani es fclc/slcges kiadást semmicsetre sem engedély ez p Az államszervezésekkel''kapcsa latban utal a kormánynak arra az elhatározására, hogy a létszám hatéven belül 10 százalékkal, csökkent tessék. Ezt'a létszámcsökkentést az 1930J33GI. t.c. intézményesen biztosította s, Ami az Országos Tisztviselői 3etegsegélyezési Al^p ügyét illeti, többször felmerült ez alap megszűntetésének gondolata, ez azonban aligha szolgálná a tisztviselők érdekeit , mert az alap révén az arra leginkább reászorultak mégis csak hozzájutnak kórházi ápoláshoz és gyógykezeltetési segélyhez. A jövőre nézve az a cél, hogy ez az alap bizonyos mértékben kooperáljon a nyugdij járulékalap-al. Az a terv ugyanis,hogy Pécsett tüdőbetegszanatorium,Budapesten pedig,majd később más vidéki városokban is tisztviselői kórházak létesíttessenek, • - / ^i./t.köv. 1
