Napi Hírek, 1931. május/1
1931-05-07 [0250]
§ P r • d • m o . Az Országos Magyar G-yü itemény egyetem tanácsa délután 5 órakor tartja II. cikluskezdő tel jes ülésé t • A mégnyitó "beszédet gróf Klebelsberg Kuno vallás-*- és kö oktatásügyi miniszter, a Gyűjtemény egyetem tanácsának elnöke mondja. Beszédének kivonatát az alábbiakban közöljük: a t. Szerkeszt ségekkel: Gróf KI ébelsberg Kuné vallás- és kö. oktatásügyi miniszter beszédesei éjén hangsúlyozta, hogv'a Gy aj temény elvetem létesít é se, elég merész tudománypolitikai kisérlet volt, # szért az els o"ny olcéves idŐkö/ „ bezárolása egyenesen kötelességgé teszi a részletesébe beszámolót. Ahhoz, hogy a gy^j teményegy éten i gondolatnak, mint tudomány. ptlitikai kísérletnek es magának a gyűjtemény egy etemnek mint a magyar magas műveltség egyik legfőbb es legnagyobb szervének jelentőségét "tisztán láthassuk, v i s sz a kell tekinteni a kilenc évvel ezelőtti állapotra, vissza kell emlékezni arra, hogy miként állott akkor levéltárunk, múzeumaink és azoknak az egéyb tudományos intézeteinknek igazgatása, amelyek ma a maguk nagyszerűségében a g; 'üj teményegy etemet alkot jak, "Akkor teljes volt a szetforgacsol üdás. A közgyűjtemények két minisztérium között oszlottak meg. Az Orsz^os Levéltár a lelügyminisztér ium hatáskörébe tartozott, a többi hár^m a kultuszmini szt irium a la tt állott ugyan, de igazgatása ott is kett észak- dt, mert a Nemzeti ^ izeum a tudománypolitikai, a Szépművészeti és Iparművészeti Múzeum pedig a művészeti osztály ügykörébe tartozott* A nagy újjászervezés azzal kezaőcött, hegy az Országos Levéltár a kultuszminisztérium hatásköré be került, ahol mim a négy nagy közgyűjtemény ügyeinek intézését ogy előadó vette ál. Később nagy Közgyűjteményeink egyeteme önkoimányzatot Kapott s levéltárunk, továbbá három muzeumunk összefoglalása utján rlrkult meg a Gyűjteményegy etem, A négy között a létesülé s időbeli sorrendjében az Országos Levéltár'az első, amelynek felállítását az 1723. évi XLY, törvénycikk rendelte el, A szervezés egymásutánjában a Hanzeti Múzeum következett, A sorrendben harmadik 'helyen all a szépművészeti. 'Kuzeun, amelynek igazi alapját az 1871. éviX], törvénycikk vetetette meg. az Iparművészeti Múzeum joedig, amelynek es2 éjét a hatvanas években vetették fel, 1878-ban vált állami intézménnyé. A történelmileg ekként kialakult négy nagy intézménynek egybefoglalása vcl't az organizatorikus alapvetés, a Gy űjtemény egy etem ' tulaj oncenképeni magvának létesítése. De ez el a kiépítés nem záródott le, hanem mindig ujabb és ujabb tudományos intézmények csatlakoztak egészben vagy legalább részbei ahhoz, úgyhogy a Gyüj teményegy etem ma már magához vonzotta-a • tanítással nsm foglalkozó Tucományos intézményeink jelentékenyebb részét. Ezt a kialakulási folyamatot int ez menyről intézményre haladva röviden vázolta a miniszter, m jd rámutatott arra, hogy az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem keretei évek hosszabb során szerves fejlődés következtében mindinkább kit ágiit ak, úgyhogy ma az Akadémia és egyetemeink mellett, mint # a magyar tuöománypolitlkának egyik nagy egysége al 1. A gyüj teményegy etemi. gondolatnak jlso alkotóeleme ekként az íntézményösszeíoglrl ás, a magasabb szervezeti ereszbe valé egvbevonás. A gyűjteményegyetemi gondol- t második alkotóeleme :z önkonnányz: ti elv bevitele volt nagy közgyűjteményeink igazgatásába. Au; onóm a Ír pon szerveztük meg a Gyüj teményegy etemet azért Í8j mert a tud cm iny egy éternek és a Tudományos ak d émiák © történelem folyamán világszerte mint' önkeimányzat i testületek alakultak ki s így el lehet mondani, hegy é)en'a magas műveltség intézményeinek sajátos • szervezési módja .az- önkormány:-J±. /Folyt,, köv./
