Napi Hírek, 1931. május/1

1931-05-05 [0250]

* - S H ó . m a A i rájus 5. /Stefani/ A minisztertanács a pénzügy­miniszter előterjesztésére jóváhagyta azt a tervezetet, amely szerint 4 milliárd líra kölcsönt bocsajtanak ki 9 évre szóié kincstári jegyek alakjában. A kincstári jegyek, amelyek teljesen azonosak az előző fci­bocsajtasu jegyekkel, 5.%-fcal kamatoznak és mindenféle adótól mentesek. A kincstári jegyek tulajdonosai nvereményjegyet is kapnak s minden sorozatban évenkint -i-• . két-két egymillióiirás, két-két ötszázézerlirás, négy-négy szazezeriirás és több kisebb nyereményt sor­solnak^ki. A névertek.száz líra, a kibocsáfttási ár 95 líra. A régebbi kibecsajtasu kincstárjegyeket, amelyek ez ev november 15-én járnak le, yagy beváltják, vagy kicserélik az uj címletekre. Az államügyeket május 15-ike.. és 26-lka között bocsájtja ki a Banca d» Itália vezetése alatt allo konzorcium, amelyhez a legnagyobb olasz pénzintézetek tartoznak. A lapok részletesen kommentálják és kedvezően bírálják el .az uj kölcsönt. A Giornaie d'Ita..ia kiemeli, hogy a kormány helyesen jart el akkor, amikor függő adósság és hosszú lejáratú adósság között a , helyes középutat választotta és közép­lejáratú kölcsönt bocsajtott ki. amivel biztosítja az államháztartás egyensúlyát és rugalmasságát. Az állam az uj kölcsönnel - irja a lap ­nemcsak törleszti régebbi kötelezettségeit, hanem uj összeget bocsajt a termelés rendelkezésére. /MTl/ * , § R ó m a., május 5. /stefani/ A Lavoro Fascista válaszul azokra az első francia kommentárokra, amelyeket a flottamegegyezés ügyében adott olasz válaszjefeyzékhez fűztek, : a következőket írja: Miután a francia kormány és a francia politikai élet elutasítja az egyezmény alapját, nyilvánvaló, hogy Franciaország . nem tekinti magát semmiféle uj kötelezettségekkel lekötöttnek. Franciaország -irja a A a ? 7 az edalg mar elintézett kérdéseken kivül ujabb kérdéseket vet fel. /MPI/ § Az olasz lapok hirt adtak róla, hogy lovag Giusti Amerigo mérnök-pilóta, repülogdpgyáros nemrégiben Milánóból saját Oaproni­tipusi sportgép^én a paviai repülönitingre indult,de a leszállásikor gépé­nek kereke beleütközött a világítási vezetékbe, a. gép. felborult, vezető­je pedig kizuhant és rögtön meghalt. L Í&WU^U.^^ Giusti Amerigo ősrégi előkelő firenzei nemesi család saffa, Firenzében született 1893-ban, Mérnöki tanulmányait a brüsszeli egyetemen fejezte be. A háború kitörésekot mint pilóta-nernöktiszt vonult be, A háború befejeztekor szolgálatonkivüliL'-.. helyezték, majd az olasz katonai bizottsággal Budapestre került ós itt telepedett le. Magyarorszaj­gót és a magyarokat rendkívül megkedvelte és itt is maradt egészen a fe^­utóbbi hetekig. Egyike volt az elsőknek, aki felismerte annak fontosságát, hogy a gazdasági kapcsolatokat Olaszország ós Magyarország közötfct helyre kell állítani y f ei irányban kereskedelmi terén kiváló, szolgálatokat tett: amelyek elisnerésekópen az olasz arany koronarenddel tüntették ki,amely- " nek lovagja volt. Mint a világhírű Caproni repülőgépgyár középeuropai meg­bízottja es a repülés fanatikus rajongója az aviatika fejlesatése erdeké­ben a legnagyobb áldozatkészséggel dolgozott váratlanul bekövetXeze tt tragikus elhunytáig. Felesége budapesti magyar asszony volt< akivel együtt az e lő­kelő körök és a diploma,ta tárdaság körében nagy szeretetnek örklendett. Mint a Gazetta del Mezzogiorno budapesti szerkesztője tudósításával a magyar ügynek lelkes szószólója volt. Halála ugy olasz, mint magyar társa dalmi körökben mély ós őszinte részvétet keltett. Tisztelői ós barátai ugy Magyarországról mint a külföldről mély részvétük kifejezésével for­dultak az elhunyt özvegyéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents