Napi Hírek, 1931. április/2

1931-04-29 [0249]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: • Az orszag kisip rostarsaaalmanak sub-cs gondokat okozott ~z utóbbi ávokb-'.n -z ország agyobb gócpontj-in épült ip?rosházakk

r

l krocsolatos kardosoknak a rendezése. AiavalovŐ, hogy a gazdasági fűlenduléB kezdotokor nz ország különböző h;lycin os-ka n kivett! űóikul uj székház épitósóro határozták ol rrgukat és erre a célra különböző bankkölcsönökot v >tt-k fV-1. A gazdasági helyzet Eugvaltozásáv~l ->z okként előálló törnek ' hovatovább mind .'^gyobb gondot okozt°k ai ip-rosságnak, aknái is inkább, mórt hiszon lúboa íp^rtostülotek vezotősépo szamely szerint is vállalt egyéni garanciát az aaósságokért* *z ügy r ridezóeo az utóbbi hó'apokbm nár halaszthatatlanná vált ós cz inditot^a Bud, János kór'skedelemiig"i minisztert rr1

, hog-^k záb v .g- 3 a dolgot ós 11 gf-.lolő nódot ós 1 hbtőséget ker sson a kérdés r lidozóséro.A legutóbbi ninisztsrtanáoson azután Bud János kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőiig a oroblóma megolaásara vonatkozólag előterjesztést tett mégpedig olyanformában, hogy a kormány a harmincmilliós épitesi kölcsönből az úgynevezett LAB-kdo&unből 2 ós'1/2 millió pengőt kihasit és ezt"az összeget 30-35 évi amortizációs kölcsönné alakit ja át ós megfeláLő kedvező Teltételek mellett bocsátja az ips r testül etek rendelkezésére, amelyeknek eként módjukban fog állani, hogy fennálle tartozásukat kiegyenlitsék ós viszont ennek a kedvező amortizációs kölcsönnek a nyugodt visszafizetéséről gondoskodhassanak^ Hogy ez a kisiparostársaoal'om szompoat jából milyen nagyjelentőségű kérdést, azt"bizonyitják az dőzmények, amelyek egyes ipartostolotok helyzetét valóban sivárnak és osaknem vigasztalannak mutatta^ Ez a megoldás minden.- etre télies megnyugvást fog hozni az úgésa ország kis iparos társadalma részére. Eg'/ebként "z a kérdés az egysegespárt t gnapi értekezletén is saébokorült, amely elégtétellel vite tu omasul a komán""' elhatározását. T , « -r^

T L? ? >„£P

rilis 29

» /Havas/ Tegnap este bankettet rendeztek a Balkán Het alkalmából Tiranában időző küllőim delegátusok tiszteletere. Bchmed Bey Konitza, a balkánértekezletet előkészítő albán delegáció elnöke, a banketten felszólalva hangoztatta, hogy a balkán népek közeledését es szövetségben tömörülését akkor mozditlák elő legeredményesebben, ha méltányos és megértő szellemben igyekeznek kiküszöbölni a penzüaji és politikai természetül. nehézségeket. Utalt arra, hogy Albánia teljes megelégedésre oldotta meg a kisebbségi problémát, ugy hogy bízvást mondható, hogy az országban éló görög kisebbségnek a legkisebb panaszra sincs oka. Rámutatott arra, hogy az utolsó Két évtized óriási változásokat hozott. Az államférfiaknak nem szabad visszatérniük a régi módszerekhez, hanem számot kell vetniök azzal a fejlődéssel, amelyet/ ezek a változások a népek lelkületében előidéztek. Nem szabad akadályokat görditeni a balkán népek egyesülésének útjába, mert ez előbb-utóbb úgyis bekövetkezik és az akadékoskodás csak arra jó, hogy az országok még jobban elszegényedjenek. Az egyesülés lehetővé teszi, hogy csökkentsék a nyomasztó katonai kiadásokat és enyhitsék a nemzeti termelést megbónitó súlyos adókat. Befejezésül hangoztatta, hogy az -V albán nép a legnagyobb őszinteséggel akar közreműködni a beke es testvériesség megszilárdításában. /MTI/ T , , . , A

P á r i s

>™ április 29,/Magyar Távirati Iroda/ A radikális Bepublique óvást emel egyes nacionalista körök , felfogása ellen, hogy a mezőgazdasági államok anyagi támogatásánál különbséget kell tenni S a volt szövetségesek és a volt ellenségek között. Ezl a lap szerint, ^ arra vezetne, tagy a mezőgazdasági államok két csoportra oszlanának és a^francia tőkével'támogatott államokkal szemben a. többi állam angol tőkéhez folyamodnék, A lap hangoztatja továbbá, hogy Franciaországon kivül a többi európai nagyhatalomnak isközre kell működnie a mezőgazdasági államok anyagi támogatásában.