Napi Hírek, 1931. április/2

1931-04-19 [0249]

§ Kap o"s v á n# április 19. Jákfai Gömbös Gyula honvé-— delmi miniszterJJeresztes-Fischer Ferené főispán, nemesdédi Stephaits Pál w alipsán és Görgey József, a barcsi kerület orszap-gyülési képviselője tár-^ saságában autón fcapesvár^^Barcsra utazott, \ \nÁj£# A minisztert útközben a községek lakossága nagy lelkesedés­sel ípgadta, sőt Istüándiban meg is kellett állania autó jávai, p Ijx a leven­ték és tűzoltók sorfala között Schmidt Béla református lelkész'üdvözölje. A miniszter válaszában az összetartásról beszélt, " f - Mi, magyarok árván állunk itt - mondotta- és énen ezért fokozott munkálkodással ike 11 elérnünk, hogy egyek legyünk. Nincsenek különb­ségek, társadalmi osztályok, csak testvérek. Ma nem hajbókos, kótyagosfejü~ emberekre van szükségünk, hanem azokra, akik a földön iarnak, a földet müve­lik* Egyik legutóbbi beszédemben Miskolcon azt mondottam hogy,a faluból származom és visszakívánkozom a faluba 8 A sajtó ezt annak idején élénken kommentálta, pedig a falun van a magyar <fövő 0 Amint a gazda megszántja az ugart, nekünk épen ugy politikailag is és történelmi vonatkozásban is elő kell készitenünk.a magyar talajt. Ujabb lelkesedés fogadta a honvédelmi minisztert Darányban, ahol Vecsey íerenc községi jegyz 0 ' üdvözölte. Óriási néptömeg várakozott Barcson, ahol Boronhay Karoly iőszolgabiró köszöntötte a minisztert, mint a közéleti tisztaság megszemélyesitőjét. Gömbös Gyula rövid válaszában arról beszélt, hogy nem ér­dem, ha valaki a közéleti tisztaságért ^arcol,hanem szabály. A miniszter ez-" utan megszemlélte a leventéket és a cserkészeket majd a főszolgabíró lakásá­ra haitatott. ahonnan a helybeli mozgóképszínház épületébe ment. A ' nagy­termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, ' nagyon sokan már be sem fér­tek .A * J r • népgyűlés"^ " ^gróf Széchenyi" Frigyes mint a kerület^egységespart elnöke nyitóttameg. Wtana Gömbös Gyu­la mondott beszédet: Nem hive a flépgyüléseknek, meri- azokon leginkább jel­szavak hangzanaÜ- el - mondotta - de erre a gyűlésre idekérette a kerület Z JQb községednek vezetőiét, hogy velük szellemileg érintkezzék. Ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozóttgj többek között a következőket mondotta: P^y^J^:^^ - Az a nemzet találja meg legelőbb önmagát, amely a leghama­rabb foglalkozik a befelé ható erőkkel, vagyis a leghamarabb önmagával le-" gyen tisztában a nemzet. Mindenkinek a nemzet érdekeit kell tekinteni a sa­ját gazdaságán felül is, mert a nemzeti öncélúság több önmagunknál. A nemzet az ember és az Isten között van. A háború alatt nem voltak társadalmi válaszfalak, azokat a nemzetrontók tudatosan épitették ki, Hiszi, hogy a patriarchális termé­szetű magyar nemzet lerombolja a válaszfalakat. - Azt mondják, hogy nincs demokrácia ebben az országban - folytatta a miniszter. Akik ezt hirdetik, azok hozták a mult századvégén a káposztáspolitikát: ők kalácsot ettek.mi káposztát és-hozták az egyének r uralmát,amely végül az ország megcsonkításához vezetett. Egyenlőség nincs de nem is lehet, mert ezt a termeszét rendje nem engedi meg-. Hirdették a"tit­kos választójogot, a szólásszabadságot, hogy előkészíthessek azt az ural­mat,amelynek céljait maguk sem merik bevaJIani* En is mondom, hogy legyen egyenlőség,de a biróság előtt. Érvényesülhessen mindenki és .teremtsük meg a harmóniát a munkás és a munkaadó között. Akkor megy minden-jól, ha egyakarat érvényesül, bár velem szemben épen ezt szokták kifogásolni. / /Folytatása VövetkeziV/ •

Next

/
Thumbnails
Contents