Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-15 [0248]

ftésrwi^f* 8 delegációs tőrömben V^foly tatis./ Ránuta tot t ara, hogy a főlek az ti iskolák szemelv i kiadá sjaák ny olcvrc ot százalékát magára vá Halta az állam. Kérte a minisztert; tanácskozzék a kultuszminiszterrel a holland iskolntörvények átültetéséről Azután Gfigor Jonő azt fejtegette, hogy a kereskedelmi adő pótlékolasanak igazságtalan es karos hatásai lennének a bériőtársadalomrafkülönösen mert az ado kulcsa mar úgyis magasabb, mint békében, iszok a bérlők, ' akik a. íöldbirtokos adóját is magukra vállalták, kétszrroson rosszul i^rninak. A pótlekolás megduplázná a bérlő karcsati adóját és igy a termelesro is nagy t rh eket Eántanp .Jégül be jelétet te, hogy ö bérlők mxioradumba foglalták álláspontjukat es igy terjesztik qzt bc a ^lögvminisztCt:nek. . i „ MndnráSZ elemér helyeselte az Országos Köziaizgatási Ala-> létesítését a terhek arányosítása, szempont jából. egyelőre neg miit k'&dés marad, hogy az alapból való segélyezés milyen összegű lesz és" állandó "jelleggel bir-e vagy csak egy-egy évre szól*. Részletesen foglalkozott"ezután az iskoláztat és 1 kérdésekkel hangoztatva, hogy a népoktatás költségeit az állani költségvetésből kellene fedezni. HeJ/vteleritette, hogy olyan esetek fordulnak elő, amikor a községektől szinte meakövetelik áz iskolafsntartást. Nemcsak^a felek-zjti iskoláknál, de az állami iskoláknál is túlságosan nagy néha a község hozzájárulása, ^zt a kérdést el kell intézni, mert különben az arányosság elve veszélyeztetve van. nem lehat arra számítani,, hogy a központi alapból tudják fedezni ezeket a költségeket. Az összeférhetetlenség rendezését helvesli, bár kissé tulszigárunak tartja a rendelkezéseket. Hangsúlyozza, hogy egyidejűleg az állami tisztviselők összeférhetetlenségét is rendezni kellene, mart ez a legsürgősebb. Ujvái-y Ede,_ a megyei városok szempontjából kivan többféle változtatást a részlet--a mte zkeeseknel. Bodroghj. József hangoztatta, hogy a belügy miniszternők az üzemek kérdésében tett nyilatkozatait az OMKE köszönettel fogadia. Felszólalása továűbi részeben a kereseti adó, probléma jávai fogla.k ózott, bizonyította, hogy az arro vonatkozó intézkedések nem egészen áttekinthetők a fJrVénében, hangoztatta, hogy a pótlekolás súlyos megterhelését iolontone az adófi- 7 ze-toknek, elsősorban a kereskedőknek/végül arra kérte a minisztert, hogy tekintsen el a korosétia dó pótlékolásától. Várhidy Lajes hangoztáta

x

, hogy a városok a törvény Ja_Aaslattól vagy a bevételeik szaporítását várták,'vagy pedig a kiadásák cKokkoatését . A tervezet azonban c;:

;

ak az alaki jogot szabályozza, a segélyezést azonban nem emeli fel. Biztosítani kell a nagyobb községek fejlődési lehetőségét, amely bizonyos mertekig veszélyeztetve van azáltal,hogy ezek a községek • kénytelenek lesznek ezekat a feleslegüket a közös alapba beszolgáltatni. Knob -ándor rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat a hatósági ü

zomek/

szánára bizonyos mértókig biztatást tartalmaz;. Sz azonban e Ion tét /lét ősit eso / ben van a kormány - erődeti állásoont jávai,amely az ina* fejlesztési törvényben van leszögezve. Helytelenítette azt a gondolatot^, hogy a re szabb,helyzetben lévő községek mogsegitóso a kedvezőbb körülmenyek között levő önkormányzati testül-tok rovásara történjék. Sz azért igazságtalan, mert azok a községek ktrültok jobb helyzetbe, aoel^ekoek a vezetősége ügyességével kedvezőbb élet fel tét el eket tudott biztosítani az önkormányzata számára.Igaz,' • el kell ismerni azt is,hogy a kormán-" áltat átengedett jövedelmek is hozzájárultak éjieknek a különbsegeknok^kjtelákulásahoz. ZFolytatása következik./