Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-15 [0248]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Dr. Soitovszky Béla "belügyminiszter elnöklésével ma délután fél 5 órakor'az Országház delegációs termében folytatta tanácskozását az az értekezlet, amelyet a belügyminiszter az önkormányzati testületek háztartásának rendezéséről szóló torvénytervezet megvitatására hivott egybe. . Székács'Antal a Kereskedelmi ós Iparkamara nevében üdvözölte a minisztert azért, hogy a községek háztartása rendezésének igen nehéz problémáját erős kézzel kívánja megoldani, sajnálattal állapit ott a a.zonb n meg. hogy a törvénytervezet a közüzemekről szóló intézkedés ével'hozzájárult a. kereskedelem és ipar teherbiróképeeségének gyengül és éheik. A tervezetnek az a rendelkezése, amely szerint további üzemek is létesíthetők, ellentétben áll a.z iparfejlesztési törvénnyel. Arra kérte a kormányt az ország Kereskedelme és ipara nevében, hogy ne folytassa tovább az eddig követett üzemi politika ját, disztingváljon monopóliumszerű közhasznú" üzemek között, amelyek ellen senkinek sincs kifogása s olyan iz emek között, amelyek versenyt támasztanak a kereskedelemnek és iparnak-s feltétlenül megszüntetendők. Hangsúlyozta, hogy a törvénytervezetnek 6. §-a a kereskedelemben és az iparban a legnagyobb elkeseredést és megütközéstj . ' s annak a meggy ződésének adott kifejezést, hogy a belügyminiszter bölcsesége megtalálja ebben a kérdésben a helyes megoldást. ^ ^jJÜÜdXj^ Scitovkszy Béla belügyminiszter sajnálattal állapit ott a meg, hogy a tervezet félreértésre adott alkalmat. Teljes mértékben megnyugtatta a felszólalót, hogy a tervezet a. legkevésbbé sem áll ellentétben az iparfejlesztési törvénnyel. Kijelentette, hogy semmiféle olyan üzemet nem engedélyez a jövőben, amely alkalmas arra, nogy a magánvállalkozásnak versenyt támasszon. •űzékács Antal a kereskedelem és az ipar nevében hálás köszönettel vette tudomágul a miniszter válaszát. ^Osák Károly hangsúlyozta, hogy a tervezetben semmiféle különös autonómisérelmet nem'lát. A kérdést kizárólag a gyakorlatiasság szempontjából kell vizsgálni. Az önkormányzati testületek háztartásának szanálása nem alapulhat máson, mint az arányosításon, vagyis-a gyengébbet az eresebb által telj esi tett szolgáltatásban segíteni kell. Üdvözli tehát a javaslatot, bár elismeri, hogy vannak egyes pontjai, amelyek annakidején vitára adhatnak okot. Ezek azonban nem ís'annyira a tervezetnek, mint in*lább közigazgatási tervezetünknek hiányaio Hiba az. hngy kevés a község típusunk, a kis- és nagyközség nem elegiti ki ma mar azokat az állami, kulturális,'gazdasá/gi érdekeket,-amelyek az '_. _ ^ állami igazgatáshoz fűződnek. Nem kifogásolható az_, hogy a kormány erős felügyeletet kivan gyakorolni az önkormányzati testületeit gazdálkodása, felett, niszen valóságos lelki aberráció volt • háború után az -alkotási vágy községeknél, városoknál és megyéknél agyaránt. A felügyeleti jogkört azonban decentralizálni kéül, csak a legszuKs egesebb kérdéseket kell a. minisztérium hatáskörébe utalni. Elsősorban az iskolaiennt"irtási költségeket kell rendezni, mert ma az a helyzet, hogy az a község, ahol felekezeti iskola, van, igén nagy iskolafenntartás i terhet visel, sokkal többet, mint olyan/község, ahol állam iskola van. Ezeket az iskolaienntartási költség-eket megfelelő arányosítás nélkül majdnem lehetetlen elviselni. Ennek a kérdésnek megoldása, vezetne igazi megnyugváshoz, általánosságban helyesli a javaslat irányelveit s eert a legnagyobb készséggel elfogadja* /Folyt, köv./