Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-14 [0248]

/A pénzügyi bizottság ülése. II' . folytatág./ Erdélyi Aladár felfogása szerint a tagositás kérdését megnyugtatóan nen lehel rendezni nindaddig, anig ör .kö-aodési jogunkat és telekkönyvünket át non alakitjuk. Hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági biztosítást a birtokosok epén alkalnezott ik érdekeben nen tartják kivonatosak, nehogj, a ^ túlságosan negterheltes enek. A nozőgazdasági közigazgatásnál kifogisca.B,hogy a gazdasági felügy-lők nen lakrF k a helyszínen, hiszen csak a hely zinen lőhet gondos vezetéssel igazi demokratikus agrár nozőgazdasájgi irányzatot inaugurálni, Hajdskalnán helyesli a kornány mezőgazdasági politikáját és kizárólag a mezőgazdasági világválságnak tudja be, hogv nagyobb erednem*t ezzel a nolitikával olerni nxi tudutnk

T Nagy súlyt helyez az állatállomány minősegének javitásara, a baronfitenyésztésre és á gyünölcsternesztéeje. Isnet.lten sürgeti a Korka-patak szabályozását, anely nár husz éve megkezdődött, de meg mindig nü fejeződött be. Mayer János földmivelésügyi niniszter válaszolt ezután a z elhangzott iolszólalásokra. Az a krizis, anoly'Don élünk - nondotta -, nen lokális iiLentősegü, hanen nemzetközi vonatkozású és az orvoslás csak- • is nenzotközi vonatkozásban vihető keresztül. Isn rctosok azok a tanácskozások, anelyok részben a dunai államok és a kisebb északi államok között olőbb Bukarestben majd Varsóban folytak, amelyiknek célja az volt, hogy a gabona ertek esi tes torén bizonyos együttműködés hozassék létre és amelye folytatódtak Rónában, ahol a tongorontali állanok is resztvettek a tnnfcskozásokon. A nagyar kiküldötteknek, elsősorban báró Pránay állantitkárnak volt az erdeno, hogy ez a tanácskozás nem pusztán akadémikus eszmecserekből es vitákból állott, hanem onaek folytatása Londonban lesz,ahol igen komoly kilátásaink vannak arr^, hogy orcJnéoTt fogurk elérni. Az orvosszer ek kar esésénél ni állandóan a pref erehciális nogoldás alapján állottunk. & tengerent li állanok, sőt nagyobb európai állanok is nevev állaspontra helyezkedtek ebben a kérdésben, anit érthetetlennek kell neveznünk éspedig azért, -nert a pr ferenciális megoldás egyáltalában nen sértene a tengerentúli államok piaci érdekeit. Mivel azonban ennek a merev álláspontnak az alaojáA ez a megoldás egyelőre lehetetlenné vált, kér* t=lenek voltunk hozzájárulni ahoz,, hogy továbbnenő nódszerek kerestessenek, anelyekre nézve a nagyar előterjesztés szolgált alapul és anelynek köszönhet^ az. hogy a najus 18.-án Londonban tartandó konf yenoián ez a^kerdes ^esetleg negoldast is nyer. Ha a londoni konferencián a kerdes negoldható lesz, akkor semmiféle belpolit kai intézkedésre szükség nem lenne. A londoni konfrenciának az a célja, hogy az értékesitest megsze vezze, másrészt pedig a ternelőnekj: a te:-nelési árat bi tositsa,, a továjbi áralakulás azután a piaci versenytől volna függővé teve. hz első es legfőbb kiváaság azonban az, hogy a ternelők a ternelesi árat negkapják, Ba azonban n-3n jelenti azt, hogy ha a nezőgazdasági krizis csak nenzetkozi vonatkozásban oldható neg, ni belpolitikailag ne foglalkozzunk a kérdéssel. A kormány teljese:] függetlenül attftL. hogy ni fog törten i Londo bar, negcsinálta'a naga tervét, hogy az ezevi terhes értek&sitósenok idejére a tervek készen legyenek. /Folytatása köv./