Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-13 [0248]

r \ A Felső Oktatásügyi Egyesület vasárnap tartotta évi rérdes ' közgyűlését. Tauffar Vilnos elnöki ne nyitójában az egvesület kétévtizedes nultjára tekintve vissza az ezalatt elért eredményekkel illusztrálta az egyesület hivatását. Utána Magyary Z

0

ltán budanesti egyetemi ^í

1

**,tartott^eló^dást a kormány és az egyetemek tudománypolitikai együttmuköaesenek kérdéséről, Abból indult ki, hogy az autonómia szükségszerű forma olyan feladatok m^pldáséra, amelyek a bürokratikus centralizált közigazgatás szamara egyébkent hozzáférhetetlenek, &z adja a vármegyei és a községi önkormányzatnak

r

is elpusztíthatatlan erejét a aalySeladat ok helyes megítélésében es {jó intézésében. Más, a tudományos munka változhatatlan természetében rejlő ok vezetett az 'gyötörnek" és a tudomán"OS akadémiák autonomijának kialakulására, ami minden nemzetnél évszázadok no szu sora óta m gvan. A francia forradalom a XVIII, század végén megszüntette a régi egyete-okot, de ogy századig tartó próbálkozás után a XIX, század veg.n a francia egy temeket vis zaállitották. Az egyetemek ós a kormány egymáshoz való viszonyában az autonómia kérdése nind n országban nagy szerepet játszik, A kormány, amely a tudománypolitikáért fl.-lős, a tol j ősit aény..;k mért ókét az "gx) temekkel szénben is alkalmazza. Eközben azonban az autonómiát figvoljnbc kell v nni, habár azt .nen is védi a közigazgatási biróság előtti nanasz joga, nint a várnegyekét, valamint az Országos '

T

agvar Gyűjtemény egy etem és az Országos ^Ösztöndíjtanács ujabban létesített tudományos autonómiáit* k kormány és az egyetemek egymáshoz való viszonya nálunk csak részben van jogilag szabályozva, de az államhatalom és az egyetemek közti viszony ijenet es íteranciaországban san stabil, hanem állandóan változik. A kormány es az egyetemek tudománypolitikai ogyüttnüköde^énok helyes negitélhetése végett az előadó behatóan vizsgálta a francia es német egyetemek szervezetének ós autonómiájának kérdését, nert nind a két ország évszázedok óta irány itó szerepet * iátszott a tudonány olőbbrevitelében és az utóbbi évtizedekben ninakét országban fontos egyetoni szervezeti rofornok történtek, A francia és nénet rendszer összeh,sonlitá^a azt nutatja, hogy a francia ogyetoneknek kisebb az igazgatási autononiajuk.de viszont tökeiét ;sebb az iga zgatás^s zenpontjából a szerv ezotük

#r

Franoiaországban a rektor állandó, a dékánok és a tjnacs háronévénként változnak.^! kai

1 oknak és a tanácsnak nagy gazdasági autonómiájuk van. A' rektor és a tanács ott ^elebbviteli r Őr un a karokkal szénbe. Németországban az egyetemeknek szintén a kormány,által kinevezett állandó kurátoruk van, de háztartási ügyeik vezetését nen kapták kezükbe, A kari autoronia z ónban*középkori szervezetéből sókkal többet tartott neg; A fakultás önálló egész, an^ly ek dékánja nagától sennit sen teh t. A tanács hatásköre csak az egyeten egészét . .'érintő ügy;krc szorítkozik, és a rektor csak a szótöbbséggel döntő testül t elnök:;. A tanács n,n Ivlobbvit ,li fórun a karokkal szjnben. A nénst egyetemi autononiának oz a felfogása^ tuaonányos nunka szánára nélkülözhetetlen függetlenség megóvása veg.lt adminisztratív tekintetben 1° a tljos függetlenséget kívánja, /?ol

T tatftca kö'v;tkazik./