Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-12 [0248]

/E/ § B 6 u a

f

április 12. A%&yax Távirati Iroda,/ A milanói Corri erő dolla Sora

/

tűgnapi szána kéthasábos ve/zércikkban foglalkozik Magyarország helyzetével es jövőbeli esetleges magatartásával zosztrák-nénot tevv zett vánogyoznénny el kapcsoló tbc; B, A cikkíró megállapít ja nind cne kelőit, hogy Magyarország neg, mindig a trianoni be e szerződés nyomasztó hatása ^latt áll. Ha a magyar nemzet r, háború legnagyobb sebesültje is, a szivét ne£ sem tudták kitépni. Gróf Bethlen. Istvánjáéi nost üli ninieztere lnöks ómenek tízéves jubileumát, a logszoroncséscbb nemzetközi politikát folytatta és ezt még a magyar ellenzéki pártok vezérei is elismerik. Bethlen külpolitikája - bár a jövő szempont iából semmit sem adott fel - o. j-len körülményekből a ldgn^gyobb előnyt tudta biztosítani. Hü maradt Ol iszország és T[T

ussolini barátságához," non volt Qllöaséges egyetlen nás nagyhetalonnal szánban, söntés néltósagt. 1 j JS ügyességgel t irtotta f nn magát a fogyvros és gyanakvó szomszédok között. A mezőgazdasági világválság - folytatja a cikkiró - akkor is súlyosan nehezednék a kifejezetten agrár Magyarországra, ha testének megcsonkítása kovésbbé kegyetlen ós v 1 nivel észszerűbb lenne. Igy .zonban az egész ország kimondhatatlanul szenved, araiként os k z 'lföldi türelmes " paraszt tud szenvedni. Ilyen körülményék között nem csodálatos, ha az osztrak-némat vámegyezmény váratlan hire. mint a régóta óhajtott megkönnyebbülés Ígérete jelentkezett a magyarOK lelki szemei előttKét seg telén, hogv !Iagyarország, ha elfogadná a nén-tek csatlakozásra féLszólító ajánlatai, sokkal közvetlenebb előnyöket húzhatna abból, mint maga' Ausztria, Magvar ország másrészt nsm akar elhamarkodott gépest tenni es megvárja a cselekvésre alkalmas kellő pillanatot, tgm ezért kedvezően érinti ?ióna ^rezervált rí rigatartása, ugyanakkor pedig szemmel tart ja, hogy ni fog történni Londonban. Kérdés, hogy Berlin és Paris tol j esen n\, ugodtan hagyja-e Bu~ / daoestet vagy nind ketten megvárják az osztrak-nénet inioiat iva fejlődését. Szí azonban naivság lenne feltételezni. Berlin egyrészről szeretne, ha Magyarország lenne az első, anely hajlandóságát nyilvánítja a vánegyeznényaoz való csatlakozáshoz, . - másreszt Paris - anely mialatt felhasználja a kisantantot, hogy udvariatlanul n omást gyakoroljon I "agyar országra és ugyanakkor Buaapesten mindig sokkal kevesbbe udvariatlan"-, nost fokozza biz:.Inas és ígérgető gesztusát, hogy rávegye a magyarokat a he tár o zo t t

i nem" k mondására. Eag- aroia.zág nemleges válasza ugyanis - írja a vezércikkíró - nagyon sokat ártana az osztrák-nem?t tervnek, éz a ha tár ózott* nen*3.ehetséges" volna például, ha Franciaország f lajánXjgná Magyarország határai] az azonban elképzelhetetlen .hogy Franciaország, kelőti szövetségeseinek bőrére, r^evizio'ni-ta nolitikát kezdeményezzen. Jj^fxoJt) i*\&qÚJJU^ fi-^^cuT^tó^j^--, Vaijon il-'ennődon Sénetofszág karjaiba dobhatná magát Llcgyarország? - kérdi a cikkírói-és a kérdésre nenten tagadólag fele/, nert szerinte Nenetország ahelyett, hogy számára veszedelmes ^segítséget árui tana Magyarországnak az elvett területek visszaszarzeseert. inkább erdekeben v lónak talál á, hogy bevonja gazdasági érdekszférájába Romániát és Jugoszláviát. /Wol t-köv./