Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-11 [0248]

§ T i h a n y . április 11. i Magyar Élettani Társaság áptilis 10.-én és Il.-én tartottá a tihanyi biológiai kutatóintézetben alakuló és egyben első tudományos ülését is. . Az ülésen az ország minden részéből az experimentális crv<?studományokkaC foglalkozó professzorok és egyéb kutatók nagy számban jelentek meg. Mintegy 55 orvos és természettudós ült össze, hogy megbeszélje azokat a módokat,amelyek révén a megalakuló társaság az élettani tudományokat hazánkban előreviheti. A megjelentek között ott volt Vámossy Zoltán és Farkas Géza budapesti orvosprofesszor , Pékár Mihály és Mansfeld Géza pécsi egyetemi tanár, Issekutz Béia és Szentgyörgyi Albert szegedi egyetemi tanár Yerzár Frigyes, a tihanyi biológiai intézet igazgatója, aki az ülés le Bí.selb*. 1 jött el, ahova a fiziológiai tanszékre hívtak meg. ' . «i Entz Géza, a tihanyi Biológiai Intézet másik ig-zg-toja és meg ^z ország ' n

égy egj'éjiének' . . magántanára és tanársegéde. 'tK^lz első ülés n megalakulással ^i, . telt el. Rögtön az ülés elején a jelenlevő fiziológusok mélyen átérezve azt a n^gy S2D ígálatot, amelyet Klebelsberg Kunó gróf vallás és közoktatásügyi miniszter' r. magyar experimentális orvostudományok fejlesztése érdekében teljesített, őszinte lelkesedéssel távir tilog üdvözölték a minisztert r. megrí okulás lik Imából. Miután s társaság •> munka számára szükséges kereteket megteremtette, az enni megkezdődtek a különböző tudományos előadások és bemutatások. A kétnapos összejövetel folyamán az előadások reggel 9 órától 1 óráig és délután 3 órától fel 9 óráig t rtottak* Ez alrtt az idő alatt mintegy 35 előadás és körülbelül 100 hozzászólás hangzott el. Ennek az óriási tel jesitménykk a keretében mutatkozott meg az Oxszágnégy egyetemén végzett orvosi természettudományi kutat munkailak hatalmas mérete. Az összejövetel második napján megjelent gróf Klebelsberg Ku

n

o v-llás- ós közoktatásügyi miniszter is, aki a kongresszus számára hossz bb előadásban fejtegette zokat a kultúrpolitikai ol-pelveke t, amelyeknek követése és keresztülvitele révén sikerült-a modern experimentális természettudományt M gv^rországon megteremteni. - Négy egyetemet kellett léeesiteni - mondotta a miniszter mert egy egyetem mellett nőhetnek'kitűnő tudósok, de nom lehet egyetemes tudományosság, mert ehhez az kell, hogy a tudományos kutatásnak több fokusa. legyen, Amig esi egjy egyetem volt és osrk egyes katedrák, nem alakulhatott ki itt helyben, megfelelő tudományos kontroll, ehhez több egyetem, több ka* tedro és n-gyobb tudományos személyzet kellett, hogy ne legyenek a tudományos kutatások eredményei Magy rorszagon elszigetelt jelenségek, r

hanem azokat már itthon minden szemszögből megláthassuk. De kultúrpolitikánknak másik fontos szempontja, volt az is, hogy tudománnyal foglalkozók számára, elhelyezkedést biztositsunk. Addig, amig cs k egy katedra van egy tudmmyszakban és véletlenül azon s katedrán hosszuéletü professzor ül, ez a tény esetleg generációk . . elől zárta el az érvényesülés lehetőségét és innen ,,volt az a múltban előforduló sajnálatos körülmény, hogy midőn egy-egy megüresedett katedra betöltésére került a sor, a harc gyakran nemcsák tudományos térre korlátozódott, hanem személyeskedéssé is fajult, •'•'.»=, , E: felette karos helyzeten változtatott a négy egyetem megalkotása. Részletesen bes'zelt ezután a miniszter azfkról az organizációkról, amelyeknek keretében a tudemány él és vázolta, hogy a 1 egutobbi i őkben hogyan sorakozott az tkadémiák, egyetemek és muzeemok mellé a kutatóintézet eszméje is. E"_ szükségszerűség alól természetesen a magyar tudományos élet sem vonhatta ki magát. Igy valt szükségessé" egy természettudományi kutatóintézet létesitése, h&gy a szétdifferenciálodott kutatást szintetikusan egységbe foglalja. Midőn pedig arról volt szó, hogy ez a természettudományi kutatóintézet milyen iranyu legyen, amellett kellett dönteni, hogy bgy biológiai kutatóintéet létesítése szükséges nemesic azért, mert a természettudományi érdeklődés súlypontja jelenleg a biológiai tudományokra tevődött át, hanem a>,ért is, mert ilyen intézet úgyszólván valamennyi orvoselméleti és legtöbb bölcsészet-természettudományi intézet munkája számára helvt ad. * -U^tt- KÖW