Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-10 [0248]

-o- § R 6 m a . április 10, /fcgyer Távirati Iro da/ Gerevich Ti*bor egyetemi tanár csütörtökön este nagysikerű előadással; kezdte me£ n romai Magyar Akadémia első előadássorozatát a Palrzzo i'alconieri disz termében, amelyet rz előkelő közönség zsúfolásig megtöltött* A közönség soraiban megjelent; rSincer© biboroa több főpap kíséretében, Dimarzo éa Alfieri államtitkár ., Depretis miniszter, Bodrere, a képviselőház alelnöke, Vaccari hadtestparancsnok, Gentile és Fedele szenátor? .. gróf Sammr.rtino szenátor, a Magyarbarát 01 sz egyesület elnöke, Ms.rpicr.ti. a királyi akadémia főtitkára, de Francisci egyetemi rektor, számos egyetemi tanár és múzeumi igazgató, Bartoli, a Forum főmenüm .igr.zg- tója, a római külföldi r.kr.d émiák vezetői, gróf Nemes Albert, báró Monti, Bobrik}J;a.nácscs és gróf Teleki titkár: a magyar követség képviseletében, Refice vatikáni egyházzenei igazgató, gróf Brigante Colenne., Commendr.tor Tencajoli. jmüvész és iró és a s~jtoiképviselői. Távolmaradásukat kimentették x«eterzoni. a szenátus elnöke, Giuliano ésHBottai miniszterek, éa Rava szen?

J

or volt kultuszminiszter. Itíftfc' L- -fr-»t.o 1^ Gerevich Tibor bevezető beszédében üdvözölte a megjelent élőké ősegeket, majd ismertette n romai Magyar "k^dómia előadás?.inak céljait, .amelyeken az olasz és n magyar tudósok egyaránt résztvesznek, Amásféíótés, vetített képekkel kisért nagyszabású előadásban vázolta az olasz művészet hatásait s régi mrgyar művészetre, maid történelmi párhuzamot vont az ol

c

sz és magyar művészet között és rámutatott rzokra a stilusvonásckrr., ^melyeket a magyar művészet a századokon át többször megújuló olasz befolyásnak köszönhetett. A mrgyar művészetnek hosszú törtenete során több stíluskorszakban me^uiitoja valósággal múzsája volt az ol^sz művészet., Előadása során bemutatta ':. történelmi Magyarország egyes gócpontjainak,.a Szepességnek, Kassának, Eperjesnek, Pozsonynak és Kolozsvárnak műemlékeit ; amelyek mind igen fontos- szerves részei a nr ,yar művészet kialakulásának. Méltatta s magyar főpapok, továbbá Esztergom és E.?er szelepét a magyar müvészetne?', ma] d megemlékezett az ujabb magyar művészet ola_sz kapcsolatairól,, A hagyományos termékeny művészi kaect*j.at-?k folytatója a nemrég alapított római Magyar Akadémia is, amelynek'fiatal művészei az olasz klasszikus művészet hatása alatt fejlesztik egyéni művészetüket és visznek a magyar művészetbe uj szint. A romai Magvar Akadémia már rövid, működése alatt ki tuoott fejleszteni sajátságos stílust, amely természetesen rokonságot mutat a regiben gyökerező mai olasz stílussal, a novecento művészetével. A tavaxvi velencei kiállításon feltűntek a Palazzo Falconieri fiatal magyar művészeinek munkai, amelyek, köz ül az előadó többet vetített képekben mutatott oe es amelyek bizonyítékai t annak a jótékony hatásnak, ameiyet az olasz művészet gyakorol századok óta a magyar izles kialakulására. tt{M „„ 1X A

2 előadást a hallgatóság lelkes tapssal honorálta. Az olasz sajtó az előadásról bo tudósításban'és képekben számol be kiemelve a ma - c gyár szellemi ünnepség jelentós égét. V.' § g -o- § H á g a , április 10, /Magyar Távirati xroua/ A Nica 3 |j2 Rotterdamsohe Oourant nagy cikkben meggyőző hagon ecseteli az utóda) áam- g:< beli magyar kisebbségek rossz helyzetét, A cikkíró számos konkrétumot sorol fel, amely megrág adó an mutatja'be a romániai, csehszlovákiai és jugos*,- ^ láviai magyarság szomorú helyzetét. Rámutat arra, hogy a kisantantpropaganda kedvezőtlen színben igyekszik Magyarországot a külföld előtt feltüntetni, mintha Magyarország veszélyeztetné a békét, holott az állig felfegyverkezett kisantant államokkal szemben Magyarország teljesen le van fegyverezve. Magyar országnak szemére vetik - irja a lap - hogy a revans gondolatát táplálja, holott a magyar revansgondolat indokoltabb, mint az 1870-71,~i német-francia háború utáni francia revans, mert hiszen Magyarországot súlyosabb veszteságelMrték, mint annakidején Franciaországot. A cikkíró végül felháborodás hangján emlékezik meg a cseh sajtó kormányzóelleni támadásairól.