Napi Hírek, 1931. április/1
1931-04-08 [0248]
Az álla. i vas-,acél- és gépgyáraknál kiemeli, hogy ezek gyártmányaikat Lvhetőleg a külföldön igy kéznek elhelvezni és igy a beliölcEn nem támasztanak versenyt .Bainos az axpat ezen a*terén az utóbbi evekben jelentékenyen,csökkent* Tiszte feleslegként ennél a tételnél 400.000 pengő mutatkozik es a legfontosabb beruházás ebből a diósgyőri vasgyár második nagy olvasztójának befejezése, Beok Lajos szólalt fel ezután.Magyarország jövendő gazdasági helyzete - mondotta - azon fordul neg. sikerül-e olyan kereskedelmi öszszekötteteseket kötni ,a ^körülfekvő államokkal, anelyek mezőgazdasági feleslegeink elhelyezését biztosítják anélkül, hogy nagy áldozatokkal szépen,kifejlesztett iparunk életerejét elvágnák, A német-osztrák vámunió kérdésében mi nyugodtan várhatjuk a tovább f ej lemérj eket, mert ha létrejön a vámunió, ugy ipari exportjuk elsősorban kalet felé irányulván, ez nélkülünk, rajtunk keresztül nehezen lesz megvalósítható. Viszont, ha a nyugati nagyhatalmak ellenére erőszakolnák ki ezt az uniót, ugy an ak kiegyensúlyozására feltetlenül létre fog jön i egv olyan alakulat, amely szinten a mi bekapcsolásunkra fog törekedni,' kokkal nehezebb a helyzetünk a küsabon álló osztrák, olasz és esetleges német kereskedelmi megállapodásaink terén, Ausztria - ugylátszik - még eddig is odairányuló mezőgazdasági oxportunk_at sem akarja garantálni, viszont iparának kedvezményes behozatalát "iozzánk olyan rendkívüli mertekben akarja fokozni, hogy az könnyen vezethet legfontosabb ipari termelésünk megbénítására, Az eddigi tárgyalásokból sehogysen látszik biztosítottnak, hogy Ausztria a számunkra megállapítandó mezőgazdasági kontingenst tényleg át is fogja venni olyan megfelelő áron, • amely mállott számadásainkat megtaláljuk, Így tehát, amig nyugatra irányuló mezőgazdasági kivitelünket aligha fokozzuk ezzel, viszont v 'szólyeztet-' jük k.leti ipari kivitelünket, mert hiszen Ausztria Jugoszláviától is kedvezményező tt árban fog mezőgazdasági-termékeket venni és ig^ oda fokozott mertekben fog kedveznényos feltételek nollett iparával behatolni. Már pedig ni 1929-ben Jugoszláviába több nint 6l millió pengő értéfcü ipari cikket vittünk ki, Komániéba pedig közel 50 millió pengő értékűt, Magjarországnak e tárgyalások folyamán bölcsen ltkell mérnie a várható előny ők et t de a, fenyegető hátrányokat is. Mindenki kész mezőgazdaságunk helyreállításáért a l^gnos.. zobbnenő áldozatra. Do ez az áldozat ne legyen hiábavaló es ne pusztítson ol egyik oldalon értékeket anélkül, hogy a másik oldalon - mezőgazdaságunknak,- hasznot hajtana. Nekünk rundon eshetőségre biztositanunk kell magunkat és ha ozt a biztosítékot ncn talál jak meg a nemet államoknál, korosnünk kell Csehszlovákiával. Farkas Elemér a külkereskedelmi intézet eredné'yes tevékenységével foglalkozott; Kéri a k roskodol nagyi niniísztort, fejlesszo tovább ezt f „z intézetet. Kieneli. hogy ötvenháron országfeal sik • lt az intézet tevékenysége folytán ijzletot kötnünk, Eelhivja a miniszter figyelnet az exporthitel kérdésére is. %z az ötmillió dollár, amelyet okornány exporthitel céljaira Ane_jdkából szorzott az export fejlosztáséra, jó erodnennyol volt t do negállapitj^ azt is, hogy ez a hitel nincsen teljes nertekben kineritvo, nert sok cég non tua eleget tenni az exporthitel igénybevételénél szükséges rendelkezéseknek, nem tudnak elsőrangú bankgaranciát nyújtani. • • - /Folytatás 0 következik./
