Napi Hírek, 1931. március/2

1931-03-17 [0247]

rL ,$ £ 9 n f » marcms 17 t ; %i A gazdasági konferencia tárgyalásai folyamán ffhapman, Nagybritannia képviselője, felvetette a kéraést. Kf y uI+ 3 Í1?«\í e 5 e8k9 4 e-*^^?$ Yez5 l ny esetleges meghiúsulása érintené-e Angliái lásait űnboz­S európai állammal a vámleszállitasok ügyében kezdett tárgya­, , , „ Németország nevében, amely már késznek nyilatkozott ilyen tárgyalásokra, dr. Posse minisztériumi igazgató kijelentette, hogy Németország Angliával nem fogja félbeszakítani a tárgyalásokat, ezeket azonban lényegesen megnehezítené az egyezmény meghiúsulása. Hasonló nyilatkozatot tett a többi nyil^rxzatik\^ 1S> mÍre Anglia ké P vise l ő Je kijelentette, hogy a , T , franciaország képviselője azt a véleményét fejezte ki, hogy eloszlathatja a nemet delegátusnak a német-francia kereskedelmi szerződéssel R?XS«Í4 0e «ífiríIf tt i* a f! í r ho £? a szerződésben hathónapos felmondási időt állapítottak meg. Kis idővel ezután azonban be kellett ismer­?oi e A 5. «.ífJ 111 ??^ 8 . 1^Jf 1 *, 10 Qjeben.téyede11 és hogy tényleg csak háromhónapos í elmondási időt állapítottak meg. Kijelentette azonban, hogy Francia országnak nem szándéka most ezzel r. felmondási joggal élni. /MTl/ & § Londonból jelentik: Torday Emil, magyar királyi kormány­főtanácsos, az európai hirü Afrika-utazó és antropológus, az angol királyi antropológiai intézet által Londonban rendezett előadássorozat keretében rendkívül érdekes felolvasást tartott a nyugatafrikai törzsek fejlődéséről. Torday eiedeti kutatásai alapján behatóan ismertette a keletafrikai őslakos­sá-- politikai és társadalmi evolúcióját a kezdetleges patriarkális rendszer­től a klánok, törzsek és királyságok kiáakulásáig, A no, úgymond, a nyugat­afrikai társadalomban igen fontos szerepet látszott. Hagyományos befolyása a női nem rendkivül erős összetartásán s a férfiakkal szemben megnyilvánuló kollektiv antae-onizmusán alapul. Házassága ellenére szellemileg, politikai­lag és gazdaságilag továbbra is saját klánja mx tagja marad és nem turi. hogv férje a nok ügyeibe beleszóljon. A nők közti pereket női birák döntik el első fokon, sőt a halálraítélt nőket is női hóhérok szokták kivégezni. Az afrikai nő leghatásosabb fegyvere az általános sztrájk. Ha egyiküket egy férfi megbántja, a törzs összes'női bojkottálják a vétkes férfit mindaddig, mig a bűnöst súlyosan meg nem büntették. Minden királyságnak megvoltak az anyakirálynői, akik régebben - klán igazi fejei voltak, ?z uj kiraJy xáxx megválasztása körüo ők mondták ki a dontó szót, vagy megtagadhattak tőle a megkoronázást és a kincstár kulcsát s a bíróságok gyakri.n az "Öregasszony 1 ' nevében hozták Ítéleteiket. Női uralkodók még a XVIII. századben is ültek e.-yes n^og'-tafrikai törzs trónján. Ezek soha sem mentek férjhez és nem tűr­ték, ho:y családtagjaik "beleszóljanak e z áliamügyekbo. A- rabszolr.akoreskodelem több bennszülött szervezet kia:l:ku­lásához vezetett. Tízek közt nevezetesebb a leopárd ok szövetsége, amolynek célja annak mogaksrályozása volt,hogy r. tör.sfok alattvalóikat rabszolgáknak adjak el. A szövetség t-;j~i vaskarmokkrl ellátott ieopárdbőrbe öltözködtek s a rf-bszolga,vndászoKrt kivé-eezték. Sgv másik rabszole" ke - eskedelem-ello^es szövetség, -mely r> Nílustól Kozambiqueig s : keleti pa ittól * Kongó torkola­táig ágrzott el, ? fehér embernek Afrikából v: lo kiűzését tűzte ki céljául. Egyébként a néeszövetség égisze 1 tt juliusVn Genfben tartan­dó nemzetközi gyermekvédelmi konferencia Torday Emilt kérte fel r középafri^ k^i gyermakjrédelmi Ü^vak,előadói, tisztének hvtöltéaéixuJk kiváló nrgyrr tu­dós ahgjgérto. ho^v g felkeresnek etaSZ?* fogjenni. /Híl/

Next

/
Thumbnails
Contents