Napi Hírek, 1931. március/2

1931-03-24 [0247]

A javaslat elgondolása lényegében az, hogy a bizottság megállapitása " szór int n%s> menthető birtokokat terhelő követelések tekintetében egyesség kiseréltessék mg ol^képen, hogy a magyar állam szavaztcssógot vállal az egyezsógileg, ^főképen kamatozás tekintetében redukálandó hitelösszegekéért, amelyek a pénzügyi szindikátusra tuházandók át és amelyekért az engedményező hitelező államilag garantált kötvényeket is kaphat. Ezek a követelések, illetvo kötvények számottevő adókedvezményekben is részesülnekBáró Papp Géza volt az első felszólaló. A tárgyalás alatt lev6* javaslat - mondotta - általános óhajt elégit ki. A pénzügyminiszter hosszu^hónapok alatt igyekezett'a bajbajutott mezőgazdákon segíteni, és korosték is n megoldási módokat. Sajnos, olyan megoldást, amely általános . kielégítéssel járt volna,, n^-n találtak. Az előterjesztett törvényjavaslat v I a pénzügyniniíztor legegyénibb elgondolása, jobbat sonki som tudott adni. A j-toeslat célja, hogy a bnibnjuíott gazdák, különösön a rövidlejáratú, mngnskamatozásu kölcsóneiktol megszabadul ja nnk, jfi segélynyújtás sürgős volt, riürt^a nagyszámú árverések a föld árát lenyomták, a iöldvótolkedv megingott es nem lehetőtt tovább tétlenül oézni ezt a nemzeti vagyonronbolást. A javr.slat főkép a kisbirtokosok bnjáln óhajt sogiteni

t de "kkor, amikor a kisbirtokosokat megsegíti, mogsegiti a közép- és nagybirtokosa k.°.t is, akik : _ „„ súlyos kr.mntozasu kölcsöneiket birtokaik egy részének olidás^ből tarják fedezni. A törvenvjavaslat uj gondolatokat vis2 a mezőgazdaság pénzügvi életébe. Ilyen a fedezeti elvnek inaugurálása, a gazdaság él6*~ es hoIV f>lszerelé3e árverésének korlátozása. A javaslat,ha 100 százalekignom is oldja meg a bajokat, de a legjobb, amit eadig'megvalósításra ajánlottak. A javaslat legfőbb érdeme, hogy a majdnori hisztérikuson megingott biz.-Q.nat föld iránt visszaállítsa és ezáltal a legnagyobb nomzoti v-gyonunknak jövő >*• megbecsülését ós értékét arra a nivórn emeli, nmely általános közérdek. . Papp József hangsúlyozta,' üogy tekintettel n közhitel szempontjaira, r, leghatározottabban állást kell foglalni ama feltevés ellen, mintha a törvényjavaslat részletes moratóriumot akarna behozni. Ez már azért ' sem helytálló, mert a törvényjavaslat a földteherrendezéshoz somi kényszert, ^kötelező jogszabályt nem ir olő. 'I rendezés mngánogyozség, amely vagy létrejön a hitelezők és adósok KÖZÖtt, vagy nem, Utal arra, hogy^ törvényjavaslat injzftezkedesei" nem esnek a csődönkivüli kenyyzeregyezség szabályai alá, mer_^t ennek előfeltételei egészen mások. L. törvényjavaslat egyes rendelkezései belenyúlnak a magánjogba és fennálló hitelviszonyainkba, épen ezért kívánatos lett volna ezeket mellőzni. Nem hiszi, hogy a törvényjavaslat által kívánt cél ' elérhető, ha a teherrenaezós hatályosságlnák telekkönyvi feljegyzésé után a "külön uton járó" hitelek kielégítési végrehajtást fogna,k vezetni az ingatlanok hasznaira, vagy ha az adós a neki engedett ketevi kiméleti időn belül eladná a fundus instructust. Kifogásolta< hogy a törvényjavaslat túlságos felhatalmazást ad a pénzügyi és az igazs?.gügyminisztörnek, Nem helyesli, hogy a magyar pénzügyi szindikátus alapszabályait a cégbíróság tartalmának vizsgálata nélkül köteles bevezetni a oég- : jegyzékbe. A kötvények bonitásának emelése céljából szükségesnek tartana, ha a bankoknak bizonyos kedvezményt adnának a társulati adónál akkor is, hogyha harmadik személy adja el az intézetnek a kötvényeket. JU törvényjavaslatot általánosságosn elfogadja. /folytatása követke ik./