Napi Hírek, 1931. március/1
1931-03-09 [0246]
/Szülló beszédének^o^/jtatása/ Ezekfet mint jogainkat mi követelik is* Ifi aa állammal szemben teljesítjük kötelességeinket, de joga/íP is absaalute élni akarunk. Hiába bozzák fel, hogy a régi Maa*yarortriag mit csinált, vagy mit nem csinált. Én ismerem a kisebbségi kérdést nagyon jól, hisz évek éta egyik elnöke vagyok a nemzetközi kisebbségi konferenciáknak. Benes miniszter ur nag\on jí taktikus, aki mindég ugy védekezik t hogy attakiroz. így tesz most is. Amikor az itteni kisebbségek elnyomásáról van szó. akkor attakirozni akarja a ma&yar államot és azt mondja, hogy ott elnemzetleriitik a szlovákokat. Tudom nagyon jol, hogy kik adták be,a békési szlovákok nevében a peticiót. Az nem onnét jítt, ie idevaló. Am (te nagy különbség vaan a magyarországi békési szlovákok és az itteni magyar kisebbség között, Mi, osehszlovákiai magyarok ugy lettünk kiseBDség és idevaló állampolgáruk, hogy bennünket idecsatoltak a békeszerződések. Azonban a békési szlovákok ugy kerültek oda, hogy azok a kolonizáláskor maguk mentek oda, mint telepesek. Ebben pedig nagy különbség van. Hogy pedig én a régi rezsim alatt is mindig a- gyengébbeket védtem s védtem a szlovákokat is, hivatkozhatom Hodzsa volt miniszter és Zoch tanúskodására, akiket az itteni csehszlovák körök is elfogadhatnak. In mindig a gyengébbeket védtem ós mivsl most mi magyarok vagyunk itt a gyengébbek, véaelmezem most a magam faj tájét. A képviselőtársam által hirdetett demokráciára vonatkozóan csak annyit mondhatok, hogy a demokráciának tragédiája az, hogy csak egy generációig tart. Azok, akiknek gyermekeik már automobilm mennek az iskolába, már egészen másképen gondolkoznak, mint szüleik, akik csak gyalog jartak.es egész társadalmuk megváltozik. Ez érezteti a maga hatását mindenütt, ahol meggazdagodtak azok, akik azelőtt szegények voltak. /MTI/ ^Stockholmból jelentik: A Nya Dagligi Allehanda oimü stockholmi lap egyik hölgymunkatérsa * latogatjbt tett nemeskóri Kiss Sándor magyar ügyvivő " lakásán 3 e látogatásról, valamint Kiss Séndorne, született u'séky Irma grófnővel folytatott oeozélgetéséről hosszabb cikkben számol be. A grófnő épen télivevali pamutkendőket és szvettereket horgolt a gödi szegény]gyer.;ekek számára. A grófnő elmondta, hogy bizony nagy most a szegénység Magyarországon és^sok a szegény írva, de a gyermekvédő liga naar erofoszitéssel ritka szép munkát végev*. A lakás magyar festményeinek bemutatása során a grófnő rátört a magyar Aliöia es a magyar parasztf azda leiárására. Az ujságirónő kérdésére elmondta, hogy miként ölözköndek a magyar asszonyok ós leányok, mily szivesen viselik diszes es értékes himzesekkel ellátott nemzeti viseletüket, különösen Mezőkövesden. Az ujságirónő ércteklődmtt a magyar zene, különösen a cigányzene iránt, amelyről a magyar követ neie részletes felvilágosítást adott. Az erdekís cikk a kiválóan müveit, szorgalmi3 és,házias magyar asszonyok dicséretével zárul. /MTI/
