Napi Hírek, 1931. február/2
1931-02-20 [0245]
, . 5 iffJt r a g a február 20. /Magyar Távirati Iroda/ A.Prágai Magyar hírlap vezércikke a csehszlovák népszámlálás egyik legki alt Jbb seremével foglalkozik. A cikk a következőket irja; A népszámlálási kormány rsncUlot a nomzotiség megállapítás ár a zsupán egyetlen objektív kritériumot ismert, az anyanyelvet. A statisztikai hivatal népszámlálási referense és maga a belügyminiszter is * ••». i, mc^t már nyíltan elismeri a másik elvnek, a származási elvnek alkalmazását iwförteneImi országokban elismerik a befejezett asszimilációt. Ez azt jelenti, hogy azokat a Hrdina-kat, Irepek-ekBt, öobrovolni-kat, akikkétségtelenül szláv származásúak, de német anyanyelvűek ós os éhül nem is beszélnek, önmaguk is németekhek tartják ós csurán azokat az eseteket tekintik kétségeseknek, amelyekben az asszimiláció nem teljes* Am a valóságban m történt, hogy a népszámlálő biztosok a kétes esetekben is,mindig a csehszlovák nemzeti érdekeket képviselték és sohasem állapítottak meg olyan kétes eseteket, amelyek a kisebbségek javára intéződtek volna^el. A Felvidéken a befejezett asszimilációra sem voltak tekintettel és olyan magyarokat, akiknek elnemzetietlenedése már oly tökéletesen befejeződött, hegy az illetők egy árva szót sem tudtak tótul, egyszerűen totóknak írták oe származási jog címén. Itt veszedelmes és kisebbsógpclitikai szempontból elhatározó fontosságú elvről van szó, amellyel végleg, le kell számolni. A névanalizis beteg dolog es semmit sem bizonyít .Ezen a jogcímen mi bátran követelhetnek a Kállayaknak, az Országhoknak. Bollayaknak és a tót közélet több ismert egyéniségének a magyar nemzetiség javára való igazolását, mert hiszen a névanalizis a magyar eredet mellett tanúskodik. Ahol verkeveredós volt, mint ahogy az Szlovenszkóban és Ruszinszkóban ezer esztendő alatt végbement, semmiféle tudománvcis kritérium sem állítható fel a származás eldöntésére. . Ha.elnemzetienedésről beszólunk, akkor meg kell állapítanunk azt a sajnálatos történelmi igazságot, hogy a fajok érintkezésében a magyar fajta veszte t a századok folyamán a más nemzetiségűek javára. El- . vesztette az Országhokat és Káilayakat, de tömegesen vesztett el városokat, községeket, egész megyéket. A török hódoltság idején Sáros megye fel3 részben" magyar'vo^.t és a mai sárosiak főrésze esetoek a törzsökös magyaroknak a véréből származik. Ma m r mind tótok. Nem szólnánk akkor semmit, ha az,,elnemzetlenitettek" önként térnének viszsza a tót nemzethez, fiiért kell azonban őket három órás négyszemközti megbeszélés alatt megdolgozni? Es ha akkor is kitartanak magyarságuk mellett, miért keli a járási főnököknek az érdekeltek akarata ellenére megállapítaniuk az illetők nemzetiségét? Hát elképzelhető az, hogy ma, cmikor magyarnak lenni szinte mártirium, akadjanak olyan tóóok, akik vállalják a mártírok szerepét és a hivatalos akarat ellenére megyaroknek deklarálják magukat.? /a/ ^Bukarest, február 20. /Magyar Távirati Iroda/ A képviselőház t-fliau* délutáni ölesén báró Jósika Siklós maygarpárti képviselő íSSwMtfSftoSStábornok vasúti vezérigazgató rendelete eUen, amelyben f ?ezelgazgató ne|lltja a vasút alkalmazottainak bármely kisebbségi wolv hasznalatát. Jonoscu rendelete - mondotta Jósika báró ~ el es^lentit ben áll a belügyi államt itkárnak néhány mppal ezelőtt a kepyiselőnazban t«tt aU f üe±x &l± . figyelmezteéésóveí, hogy ha nem történik jogorvoiiflt fibben a'kórdésében, illetőleg a kormány nem vonja vissza ezt a rendéletet amely a llXutálisabban aogtiltja a' kisebbségi nyelv ok hasznalatát a vatttti AMaazottakn*, akkor a magyar kisebbség meg fogja állapítani, hol? a kormánv ozzol a rendeletével megsértette az anyanyelv hasznalatáról szüó a nmzetSzi szerződéseket és így I magyar kisebbség kénytelen lesz pa~ naszával nemzetközi fórumokhoz folyamodni. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR í- .' .'-**• **" *4T K. szekció **
