Napi Hírek, 1931. február/2

1931-02-19 [0245]

§ A Központi Statisztikai HinUl a nép számi áláf előzetes ered ménveit a községi gyűjtő-és összesítőitek alapos átvizsgálása után szokta csak közölni. A népszámlálás anyaga az ország összes községeiből azonban még nem futott be es az előzetes e edmények országos végösszegei csak hetek múlva fognak napvilágot láthatni. Addig is, amíg ez megtörtennetik. a Statisztikai Hivatal a népszámlálási eredménvek iránt val* élénk érdeklődést egynehány érdekes nyorsyadst előzetes közlésével óhajtja kielégíteni. Magának a fővárosnak 1930. évi előzetes léleksaamadata - amint ismeretes- az egymilliót már meghal- ija és az Í920. évi lélekszámhoz viszonyítva 8.2 száz&lékos lélekszámszapordulatot mutat. A főváros felszívó-ere je azonban már régebbi idő óta nem annyira a városmagra, vagyis macára a főváros területére, hanem inkább a 21 helységből álló fővárosi övezetre "volt kihatással. A hábo-us évtizedben a budapestkörnyéki községek lélekszáma már abszolút számban is jobban növekedett, mint magáé a'fővárosé, EZ elmúlt évtizedben pedig a vőráros'lélekszámszaporulata csak 75.685 lélek a perifériáján fekvő helységek 127.503 főnyi szaporulatával szemben. Szám szerint Pesterzsébet szaporulata a legjelentékenyebb, amellyel az 1920. évi 40.545 lakossal biró város 1930-ra 677899 léleks? ámra növekedett s igy a fővároskörnyék legnagyobb helységévé nőtt s ezzel a rohamos népnövekedéssel Újpestet a második helyre szorította* Pesterzsébet különben ezáltal még az ország legnagyobb megvei'várrosa is lett. Tízezer leieknél többel növekedett még Pestszentlórinc, Kis- ; pest és Újpest is, holott utóbbinak már 1930*bsn is közel 57.000 lakosa volt. Viszonylag iegjobb szaporodási arányt két kisebb község: Albertfalva és Bakos hegy, további, az amerikai aranyokban fejlődő Pestszentlórinc mutat. Albertfalva lakossága majdnem megháromszorozódott. Összefoglalva a fővárost közvetlen \ornyékével, az igy kialakuló Nagy-Budapest népességszaporulata 203.188 lélek, vagyis 16*. 7 százalék. • A háborús évtizedben ugyanennek a területnek lakossága csak 119.288 lélekkel, vagyis 10.9 százalékkal növekedett. Nagy-Budapest lélekszáma immár erősen megközelíti a másfélmilliót. Budapesten kívül alig akr-d Csonka-Magyarországon nagyobb város, amelynek közvetlen szomszédságában, vagy épen vele Os--zsépülve lennénekolyan községek, amelyekkel együtt a város úgynevezett "agglomerációt" alkot. Csupán Szegednél és Miskolcnal lehet arról szó, hogy idővel a velük összefüggő avagy rajuk utalt szomszédos községekkel egyesittessenek. . A Nagy-Szegednek nevezető terület Szegeden kivül Kisk undorozsMJT Oszentiván, Ujszentiván, Szőreg és Tápé községekből áll, amalyek közül Szoreg mutat elég jelentékeny számbeli'és viszonylagos szaporodást. lJa^-Szeged leiekszáma meghaladja a 165.000-et. A Miskolc városával majdnefa teljesen egy beépített Diósgyőr és Hejőcssba községek alkotják a Na y-Miskolcnek nevezhető területet, ezek közül Hejőcsaba tűnik ki jelentékeny számbeli és viszonylagos szaporodással. Miskolc maga csupán 7.9 százalékos növekedést tud felmutatni, de ezzel is el érte azt, Hogy a 60.00Q,ren felüli lélekszámú községek közé korült. NagyMiskolc lélekszáma meghaladja a 88;000-ot és igy negyedik helyre sorolható az ország legnagyobb varosai között. Előtte van ^Debrecen és mögötte Kecskemét /79.I25 lélek/. A részletes adatokat az alábbiakban közöljük: 4