Napi Hírek, 1931. február/1

1931-02-14 [0244]

/Kornis államtitkár előadass. II. folytatás./ Az elméleti eszközök egyelőre csak seregszemlék. Az egyes államok, községek statisztikákat, helyzetjelentéseket állítanak össze a szellemi munkásak elosztásáréi, munkanélküliségéről. A szellemi munka szociológiai és gazdasági vonatkozásra nézve azonban távéiról uam állanak rendelkezésünkre olyan beható kutatás ck, mint a fizikai munka és munkás kérdéseire vcnatkozóan. Keveset segítenek ma még a többször ajánlott gyakorlati eszközök: a munkaközvetítő hivatal, a képességvizsgálat és a pályaválasztási tanácsadás. Az állashalmozók korlátozása, a férjes nők állasmegvonása, a szellemi szükségmunkák stb. legfeljebb a baj nemi funkciózavarát szüntetik meg, de nem segitenek organikusan a jövőben egyre fokozódó válságén. . A szellemi munkások is, amikor helyzetük a világháború utan mind sanyarabbá válik, végre szervezkedni kezdenek országosan, meg nemzetközileg is. Először 1919 Őszén Svájcban indul meg szervezkedésük. 1023-ban megalakult a Confédération Internationales des Travailleurs Intellectuels, amely több kongresszust is tartott, de eddig nem tudott kivívni, kézzelfogható eredményt. A Nemzetek Szövetsége megalkotta a Coramition de Cwcperation Intellectuelle-t, amely azonban abajel meg állapításánál tovább alig tudott haladni. Jelenleg a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal egyik bizottsága foglalkezik a szellemi munkások ügyével. A szellemi munkások nemzetközi szervezkedésének balsikere onnan magyarázható, h*gy a szellemi munkás hivatása és munkaköre a legszorosabban össze van forrva egy-egy ország nemzeti élecével. Mihelyt a nemzetközi szellemi munkásmozgalom az elvont elvi magaslatok ritkább levegőjébe az egyes nemzetek szellemi munkásainak belsaj. konkrét problémáihoz ereszkedik ala, a további érdekközösségnek már útjában áll a saiátos nemzeti értékfelfogás és érték. . A szellemi munka válsága tipikus jelenség s igen bonyolult bokros probléma. Színezete ós megoldási módja minden nemzet keretén belül többé-kevésbbé más és más. Nemzetközi záthxalásainak az a haszan, hogy a figyelem nagyobb erővel fordul feléje s az egyes nemzetek a maguk idavágó kérdéseinek megoldására sarkalja.