Napi Hírek, 1931. február/1

1931-02-12 [0244]

- Én rámutattam szokom a cikkekben, a mely/e kre Krakker Kálmán polgármester ur utalt, - mondotté s miniszter - hogy telán egy 21 milliós regi történelmi magyar birodalomhoz jól méretezett főváros volt az akkor egymilliós Budapest. Do közben mi kicsinyek lettünk ésmég ma is ^katasztrófa után tizenhárom esztendővel, csak • \ . * 8,700.000 körül jar CsonkP-Magyíjrország egész népessége és ezzsl a 8,700.000 maradék mag yarsagffal szombon immár egy 1,400.000 lekössél biró közgazdasági . Budapest £u a középpontban. Kérdezem, nem tulméretezett-e ez a törjeaeloffl a maradék Magyarországhoz képest. Es ha tovább megyek ebben a gondolatsorban, és vizsgáljuk a multat, mit látunk, hogyan jött lé he ez a nagy emberkonglomerátum. Ugy hogy a közelebb fekvő, de még a távolabb fekvő kis városegyéniségek folyvást véreztek. Nem tudott fejlouni a régi koronázó város, Székesfehérvár, nem a régi Komriom. vert veszte U folyvást Vác városa és nem tudott fejlődni sok mas nagy város, amelyek Budapest akció-rádiusába - estek. Bzek a régi értékes városegi/anisógek véreztek és gyengültek. ín winiszter • örömmel állapította megT hogy Váo városa ebben a rossz éf tizéében a regi 18,400 lakossal szemben 21.000 lakosi mutat fel. ami a haborus^és egyéb veszteségeklel szemben na»voi számottevő fejlődés. Ez kétségtelenül elsősorban a váci polgárság munkaszeretetének, komolyság-inak, józanságának, de nem kis mertekben az öntudatos városi vezetesnoi köszönhető. Méltatta igen nagy elismeréssel Krakker Kálmán polgármesternők és Preszly Elemér főispánnak ebben a munkában szerzett erdőméit. Mogoáekezett Vác város nagy uj jáópi tő jenek,Migazzi bíboros püspöknek korszakalkotó működéséről, amelyből azt a tanulságot vonta Q

RJ férfiubn konc^nció, tudás és akaraterő van, akkor csodákat művelhet ••. . • Ezért nagyon helyesli és szerencsét kivan " Vác városának ahhoz, hogy kiváló vezetői mollé olyan férfiút választott képviselőjének, akiben megvan az akaraterő és tehetség, hogy becsületesen dolgozzék ennek a nagy reményekre jogosító városnak felvirágoztatásában. Itt a főváros közelsége nemcaajt bizonyos hátrány, hanem egyúttal nagy földrajzi előny is. Akarnátok végső nyúlványai itt ölelkeznek az Alfölddel és Vác városa az 6 általa propagált alföldi gondolat nevében joggal követelheti a maga felkarolását, annyival is inkább, mert a város a negy Magyar

t

Alföldnek valósággal egyházi központja hiszen igen távol-levő' alföldi városok és községek mint.- egyházmegyéhez Váchoz tartoznak. Es ha itt

t

öntudatos várospolitikát akarnák folytatni, akkor tisztában kell lenniök azzal, hogy milyen városegyéniséget akarnak kifejleszteni. Nem elmosódó körvonalú szabvány-várost, hanem kidomborodó egyéni seggel, karakterrel biró várost és ebben a tekintetben Vácnak/mint iskolavárosnak, a mivolta mutatja meg a fejlődés útját. Erre egy konzervatív magyar kultúrpolitika szempontjából Valc városa egyenesen predesztinálva van. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR > - Mi a lényege egy konzervatív kultúrpolitikának? - kérdezte^-.

K-«Qkció a miniszter. - Az, hogy a valláserkölcsi és nemzeti gondolatot szétválaszthatatlanul összefűzze, mert &agy arországon egyedül csak a nemzeti gondolatot sikerrel szolgálni nem lehet. Ha"eivá3a szt juk a nemzeti gondolatot a valláserkölcsi gondolattól, ugy lejtőre jutunk. Károlyiak még a piros-fehér-zöld lobogóval indultak, de a lobogóról hamar lekopott a fehér és a ZÖM, mert kultúrpolitikájukból hiányzott a valláserkölcs és a végén Csak a piros maradt ott a zászlón. Mi .*? hagyományos magyar alapokon élünk és állunk- Mi olyan politikát akarunk, amely ugyanazon, az uton halad, amelyen haladtak Szent István éta Magyarország nsgy királyai és Magyarország nagy politikusai, akik mindig összekapcsoltak ezt a két nagyszerű,emberi eszmét, a vallásosságot és a hazafias érzet t./Folytatása következik/