Napi Hírek, 1931. február/1

1931-02-10 [0244]

Bécs, február 10. /Bácsi Távirati Iroda/ Srbik dr.volt mi* niszter, egyetemi tanár, ismert osztrák történész ma este a Kulturbund meghívására előadást tartott "Ferenc József.jelleme és uralkodási alapelvei" cimen. Előadásában a többi között ezeket fejtegette; Ferenc József életének 86 esztendeje és uralkodásának 68 esztendeje a legmélyebbre haté átalakulások sora volt. Ferenc József szellemi és erkölcsi arculatában maradandé és az idők folyamán az események következtében kialakult vonások különböztethetek meg. Az elsőhöz tartozik a tőkés letes gavallér minden tulajdonsága, a fesztelen méltóság, Arra a kérdésre, hogy egyéniségében erősen képviselve voltak-e a sziv adományai,'ne* " héz vffiszolni. mert uralkodói öntudata teljes mértékben eltöltötte.'Az a mód, ahogy az államot vezette, mindig politikai-katonai jellegű volt. A legnagyobb problémák legvégső megoldásánál ő lett a dönté ur, önbizalmát az 1859»és 1866, események megtörték, alkalmazkodóképessége nagyobb lett anélkül, hogy legbelső nézetei megváltoztak volna, A középeuröpai gtndolat szilárdnelyet foglalt el meggyőződésében. Ausztriában, Középeuróna természetes vezetőjét és az ideszaladt nemzeti töredékek menedékhelyet látta. Öntudatát nemessé-tette rendkívül mély felelősségérzete. Eseményekben mérhetetlenül gazdag életében gondolkodásának ez alapjai elevenek maradtak. Mindig'eleven maradt benne a forradalom miatti gond és a forradalom ellenzése. Kezdetben a hadiállapot'kihirdetésével es katonai hatalmi eszközökkel szállt vele szembe. 1859 után következett az a periódus.amelyben a nemzeti állam gondolatával szemben harcolni kellett a németek es olaszok fölötti vezetőszerep megtartásáért, a üabsburgck és Ausztria ez örökségéért. Hitte azt, hogy a jogért és a szerződésekért, 8 trónok szolidaritásáért és a kollektív állami rendért küzd. A Porosz* orazággal folytatott háború után teljes önlegyőzéssel viselte, hegy Ausztria kiválót. abból a helyzetből amelyet Európa közepében politikailag betöltött es beletörődött abba hogy birodalmát alkotmányos formák közé kell átvezetnie. Tapogatózva kereste a föderalizmus, a centralizmus s végül a dualizmus .útját és lemondott a központosított egységes állam gondolatárólnagy kérdés az lett, miként lehet ; ' .'. németek es magyarck vezetőszerepét, amelyet külpolitikailag a német szövetség támasztott alá a nem^nénptek életenergiáival;és miként lehet fenntartani KözépeurÓpa'egységét; tpvábbi legfőbb elve volt a nagyhatalmi helyzet fenntartása. 5 Németországgal létrejött'szövetség körül személyesem igen jelentős módon vett reszt. ~, „ _ A sorsdöntő 1914. évi4mindig visszatér ez a mondása; "Ha kell,becsületben megyünk tönkre". A monarchiában élő népek kibékülésére irányuló becsületes törekvés hatotta át. ' Ausztria egységét mindig az uralkodó személyében látta megtestesítve. Onlegyőzése képessé tette a konzervativ uralkodót arra. hogy belenyugodjon liberális Kormányzatokba és az egykori autokrata IvOő-ban személyes megteremtője lett az általános választói jognak. A nemzetiségek szabadon élhették kulturális életüket anélkül, hogy politikai tekintetben, a centralis^tá. - föderalizmushoz nyúlt volna. Tragikus árnyék ooritja az ősz uralkodó viszonyát a keményakaratu trónörököshöz. Ha személyiségéten nincsenek is meg a zseni vonásai, sok van benne a történelmi nagysagpol, Kora imperialista túlzásaitól mentes volt. Középeurópa keleti részen oly rendszert teremtett, amely aránylag a legjobban előmozdította sok kis Uép és néptöredék békés életrendjét. /MTI/ Jr összeegyeztetni.