Napi Hírek, 1931. február/1

1931-02-09 [0244]

f ~* ^ v

*

w <— if* Jftlap §/

m

/ Prága, február 9./Magyar Távirati Iroda/ A Prágai Magyar Hírlap vasárnapi számában - amelyet egyébként az ügyészség elkoFott - vezércikket szentel Benes klilugymin] szter intervjujának a Paris Mic iben-«J3*erint a nemzetközi politikában szokatlan forma, hogy felelős államiérfi ilyén módon avatkozik bele más állam belső ügyeibe és bizonyos, hogy ilyen nyilatkozatok egyáltalán nem alkalmasak a két szomszéd állam viszonyának megjavít asár, a, különösen a jelen pillanatban, amidon sz államok között gazdasági háború van es arra kellene törekedni, hogy az akadályokat a megegyezés útjából tapintatosan elhárítsák. A kisebbségek egyébként csak előnyét láthatják a lsp szerint annak, ha r népszövetség fórumánál a bepanaszolt fél követeli a kérdések télies vizsgálatát és az igazság felderítését. Ezután a lap rátér Beneshek árra az állítására, hogy a csehszlovák népszámlálásból kiderült . létszámcsökkenés t magyarság körében egészen természetes fejlődés és minden nvomás nélkül jött létre. A természetes folyamatnak az a jellege, hogy" lassú és fokozatos, de sohasem hirtelen. A sokat ócsárolt magyar statisztikában - irja s Prágai Magyar Hírlap - negyven esztendő* alatt sem mutatkozott olyan hirtelen fejlődés, mint Csehszlovákiában. Ungvár magyarsága 191o-ben 80.32 százalók, 1930-bán 18 százalék.'Kassán a magyarság létszáma 1910-ben 70.9 százalék, és 1921-ben 22.1 százalék. Benes külügyminiszter állításával szemben a Prágai Mpgysr Hirlap kiragad egy községet, a nagykocsi iárásban fekvőTályint. Pályin lakossága 1910-ben 1121 volt, abból 520 magyar, 541 tót. Pályin olyan falu, amely még a XVII. század-, ban színmagyar volt, később azonban az ;,

elnemzetlenitő

1f magyar nemzet dicsőségére lassú és természetes folyamattal eltótosodottA lap igyir:«A község lakóinrk nagy része régi nemesi családok leszármazott is. Most is mígyarnevü,református vallású, otthonukban magyarul beszélő tősgyökeres magyarok, akik magyar nemzetiségűeknek vallják magukat. Egyik-másik családnak két nemesi előneve is van.<• Természetes minthogy a Község kétnyelvű, tótul is beszélnek. Ezt a falut az 1930 evi népszámlálás tiszta tót községnek t fialta, lássuk a n

természetes folyamatot". 1 nagykaposi járásfőnök 1b. végzése szerint.„Szilágyiné Lehotay Mária nem magyar, mert a magyar nyelvet hibásan beszéli*- mondja az indokolás, tehát Aót nemzetiségűnek írják be. Szilágyi/Oláh Teréz-hasonló /né indokolás,hasonló végzés. Szilágyi Sándor és négy kiskorú gyermeke Ugyanaz.'Baloghné Oláh Zsuzsanna ugyanaz. Pónzesné K

0

ntray Zsuzsanna Penzesné, Böszörményi Helén, Pénzen Lajos, Balogh József de Tegenye, Baloghné, Szilágyi Helén , Nvári ós somlai Szilagyi István, tegenyei Balogh József, Baloghné Köröskényi Julianna, Baloghné Egry Zsuzsanna, Szilagyi Mária, Lehotay Sáddor . nemzetiségét egytol-egyig tótnak állapítja meg a járásfőnöki valamennyinél az az indokolás, hogy nem beszéli helyesen a magyar nyelvet. Pályin lakossága ugyanis érdekes és zamatos magyar dirljtektust beszél. Ezen a jogcímen azonban az egész palócságot ki lehetne zárni a magyar nemzet közösségéből.** h

A nagykaposi járásfőnök mint nyelvészeti szaktekintély és mintha magyar nyelv tisztaságának őre és védelmezője. Bem megható • látványt valamennyi tótnak beirt pályini magyar otthonában csupán a magyar nyelvet használja és ezt tanukkal is igazolja. A benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Pályin a járási főnök akaratából tót községgé alakult. íme a Benes-féle gyors és természetes folyamat magyarázata. A magyar népszámlálás, amelyet Benes miniszter annyira túlzónak deklarált. 1900 és 1910 között, tehát az úgynevezett magyarosító periódusban a következő diadalokkal dicsekszik: Mosonban 29 -százalékról 34.9 százalékra, Sárosban és Szépesben 6.8 százalékról 10.4 százalékra emelkedett a magyarság száma. Ezek a rekordok. Sllenben csökkent a magyai ság száma Biharban, "Marostordában, H. romszékban stb. Husz százalékos ugrásokat,ilyen hatalmas természeti csodákat nem ismert a magyar statisztika, ae P. világ semmiféle statisztikája sem a cseh statisztikát kivéve. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR - _ - K. szűkció