Napi Hírek, 1931. január/2

1931-01-17 [0243]

r j Genf ; január 17. Az Európa-értekezlet ma délelőtt zárt illést tartott. Az ülésen a vita akörül' forgott, hogy bevonják-e Oroszországot és Törökországot a tanácskozásokba,. ' ni 11 , Kitt hirek szerint dr. Ourtius német külügyminiszter amellett foglalt állast, ho y a két államot,mint egyenjogú féltá, meg kell hívni az értekezlet továboi tárgyalásaira, A német külügyminiszter utalt Grandi olasz külügyminiszternek a tegnapi nyilvános ülésen elhangzott fejtegetéseire. Hangsúlyozta, hogy az európai unióban, ha céljának: megxkar felelni, minden eir őpai államnakTielyet kell foglalnia ós Oroszországleizárasát különösen Európa jelenlegi gazdasági helyzetér.."* : .. aggodalmasnak tartaná. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország a háború után mar tíz alkalommal vett részt európai értekezleteken, így például Génuábaa is> Ezenkívül Oroszország a leszerelés kérdésében és a beke megőrzésében egyenlő jogú félnek tekinthető. Aggodalmasnak tartja a kérdés olyan megoldásit, hogy az ajtót mindkét állam számára nyitvahagyják ugyan, de nem hívják meg őket közvetlenül a tanácskozásokban valé részvételre. \~f\MAjWC , , _ , Titulescu,Eománia képviselője, a két állam kőzvetlaa maghivasával szemben formális okokat hozott fel, Norvégia képvis lője azt kivánta, hogy a kórdóst egy későbbi ülésen igyekezzenek megoldásra vinni. A zárt ülést egy órakor félbeszakitották. A vitában Hendenson angol külügyminiszter az alapelv tekintetében a német inditrány mellett szólalt fel ós kijelentette, hogy a kérdést meg kell oldani még mielőtt a tanulmányi bizottság megkezdi gyakorlati munkásságát az európai dzövets ég ü^óoen , Mindenesetre meg kell fontolni azt is. hogy milyen formában kell az Európán kivüli,nemtag államokat /Egyesült Államok/ az értekezlet munkásságába bevonni, Állást foglalt azellen, hogy Oroszországot ós Törökországot csak különleges kérdések megvitatásának estére hívják-meg; ezzel szemben ügy véli, hogy a részvételnek általénosnqc kell lennie. Dr. Curtius német külügyminiszter mágegyszor szólásra emelkedett, hogy leszögezze álláspontiát a különböző felmerült kérdésekben. .. . A> • alaki aggodalmakkal szemben; utalt az 1930 szeptemberében tartott tanuámányi bizottsági ülés határozatára,, ameÍvben kijelentették, hogy a tanulmányi bizottság teljesen szabadon határozhat további államok bevonása tekintetében. Minthogy az európai értekezlet gyakorlati munkásságát tegnap megkezdte, elérkezett az ideje annak^ hegy megoldják Oroszország ea Törökország bevonásának ügyét. Ha a kérdést most elhalasztják, félő, hogy egy későbbi időpontban a kérdéses államok visszautasít ják a meghívást. Azt a kérdést, hogy Európán kivüli államokat is meghívjanak-e, későbbre lőhet halasztani. Felszólalt még Románia, Görögország és Jugosá. ávia képviselője is, kik többé-kevá^boá egyhangúlag kijelentették, hogy a kérdés még nem érett m^g a döntésre. Munch dán külügyminiszter azt kivánta, hogy a kérdés megoldása előtt •:. bizottság döntsön a tárgyalási rend ügyében. /MTI/