Napi Hírek, 1931. január/2

1931-01-27 [0243]

§ A Hki£¥«r Statisztikai Társaság kedden Kovács Alajos elnöklete alatt lefolyt élőadó ülésén Thirring Gusztáv, a társaság elnöke, tartott elóadástx II. Jor.seí magyarországi népszámlálásairól. Az előadó vázolté azokat az intézkedéseket, amelyeket Maria Terézia, majd II. József már 1753 óta Ausztriában hoztak a tartományok népességének pontos és főleg katonai célokat szolgáló összeírása tárgyában. Ezeket az összeírásokat II. József 1784-ben fSa.r,„ro szagra is ki akarta terjeszteni s e célra az Ausztriában használt félvételi mintákat alkalmaztatta. Mivel azonban II. Jó :-^f'ez összeirásokat alko mányellenes móuon, rendeleti uton léptette életbe, az egész nemzet ellenkezését idézte fel s helyenként csak katonai erő igény bevételével tudta a népszámlálást, amelye első i-ben terjeszkedett ki á nemes cégjéé is, keresztülvinni. A népszámlálás végrehajtása katonatisztekre és vármegyei alkalmazottakra volt bizva, akik együttesen járták be a községeket názrói-házra haladva. Az összeírásnak ez a módja nagyon hosszadalmas volt és az 1784 novemberében megkezdett számlálás csak 1785 végefelé ért véget. A következő két esztendőben a népszámlálás helyesbítését kellett végrehajtani az időközbeii előfordult népességi változások /születések, halálesetek és vándorlások/ n ilvánta.tására felfektetett népesedési könyvek alapján. Ezek a müveletek' sok nehézséggel jártak és a törvény hatóvá, oknak sok panaszos felterjesztéseié adtak okot. A kitört török háború miatt ... 1788 elején felfüggesztették, majd teljesen megszüntették az összeirási müveleteket s a törvényhatóságok azzal kivántak a törvénytelen uton végrehajtott népszámlálásoknak^még az emlékét is kitörölni, hogy a népszámlálás egész anyagának megsemmisítését határozták el. Az előadonük azonban sikerült az országos levéltárban és a vármegyei levéltárakban az összeírásoknak községenkénti részletes eredményeit, amelyek eddig^teljesen ismeretlenek voltak, megtelelni, úgyhogy az ország túlnyomó részének 1*285. évi népességét a legnagyobb pontossággal meglehet állapítani. Az előadó szerint a II. József ált 1 végrehajtott népszámlálási müveletek és a népességnek tervezett nyilvántartásai oly magas fokon állottak, . amely messze megelőzte korát". A császár ezekkel a müveletekkel az ország megismerésének rendkívül nagv szolgálatot tett. Egészen az ő idejéig senkinek pozitív tudomása nom volt az ország népességénél, a legjelesebb tudósck 3-4 millióra becsülték azt, az uj népszámlálás pedig Magyar- és Horvátországban 7.001.153 lelket, Erdélyben 1.443.371 lelket talált, úgyhogy az akkor fel nem vett határ rvidékkel együtt a Szent Korona országaiban 9 millióhoz közel járt a népesség száma. Megállapította a népszámlálás a lakosságot vármegyénként, varosonként, a legkisebb közigazgatási egységig, a községig, megállapított községenkent a lakosság nemi arányát, a keresztények es zsidók szamát, a férfiak családi állapotát es honosságát, azoknak foglalkozását, a nemesség számát, a keresztény és zsidó csaladok számát, a házak számát és a távollevők számának megállaitásáv 1 rávilágított, a vándormozgalom alakulására is. Szóval egy csapásra oly tüzo/es képet nyuitott a népesség tömörüléséről, demográfiai szerkezetéről és társadalmi tagozódásáról moly az akkori viszonyok között uj yilgáot tárt fel a kormány és a hatóságok előtt. A gazdag anyag értékesítése azonban elmaradt s annak tudományos feldolgozására csak most. másfélszáz évvel a népszámlálások végrehajtása után,fog megtörténni. /MTI/