Napi Hírek, 1931. január/2

1931-01-19 [0243]

/A vidéki ujságirók díszvacsorája .^.i^olyt^ tás J Ez a nilliés város negyan, a munka el van végezve, ezért biin lenne az országból továbbra is minden erőt kiszivattyúzna s a vidéken vérszegénységet okozva minden energiát a központba juttatni, A történeti magyar birodalom huszonegymillió lakosához viszonyitva egymilliós közigazgatási Budapest és, az elővárosokat hozzászánitva, egynilli&iáronszázezres közt

azdasá^i Budapest még nem volt túlméretezve,* Be ma nyolooillióétszátotveöezer magyarhoz viszonyitva, nem sok-e egymillióháromez^c ember konglomerátuma ^ugyanakkor, amikor ezzel szemben a vidéken a vérszegénység es fehórveruseg legveszedelmesebb jelei matatkozna k„ Ez .ellen emelte fel a szavát, mert ami a kiegvezés korában helyes politika veit. azt nem szabad csunán a megszokás,^t:hetetlenség törvényénél fogva továbbfolytatni olyan időben, amikor azzal veszélyeztetnek a magyar n^mz^tet Távol áll tőle az a felfogás, hegy Budapest érdekében nam kell intézkedéseket tennünk, igenis kell. de azok mástermészetüek legyének. Nemzetközi forgalmat kell Budapestre terelni, nempedig a vidéki forgalmat ideiránvitani és ezzel a vidék életlehetőségeit csökkenteni. Ez ellen nyomatékkal fog a iövőben is állástfoglalni. Politika/i élete hátralévő részében cgvik főfeladatának tekinti^ hogy e

a magyar vidéki városi gondolat érvényesüléséért küzdjön. /Helyeslés és éljenzés./ L

wS

PT Ezután a vár esek hivatását fejtegette a miniszter, s hangoztatta;) faluai művelődést sem 1 het csinálni városok nélkül. Nem véletlenség az - mondotta hegy a civis, polgár szóból ' fejlődött a civilizáció és hegy az urbs. város fogalmába rejlőzik az urbanifeás, az udvariasságié finom szokások ^fogalma. $hoz, hogy a magyar művelődés egyenletesen oszoljék .(leg, nem elég Budapesti, Budapest kulturlámpásának akciőrádiusa nem elég choz,, hogy egész Magyarar szág területet bevilágítsa fényével. Életképes, vidéki konglomerátumokra v-n szükség. Meg kell vizsgálni mindenegyes vidéki városnak földrajzi h lyzetét, múltját, társadalmi összetételét, lakosai hajlaáát, a nagy közgazdasági ágak fajlődési lehetőségeit es mindenütt a varos egyéniségének migf.^lelő programot k<-ll felállítani. Ha ilyen szervezési oro^gramot és egységes koncepciót áll-itunk fel oz egész vonalén, ^nincs kétsége az iránt, hogy szzal nz erővel, amel^lyel az igazság bir, érvényt tudnak szerezni programjuknak a parlamentben és a minisztériumokban is. Ennek a városfejlesztő munkának a, vidéki újságírók a fonunkésni. Tudja r

azt, hogy a vidéki ujságirótársadalomnak a negnenertés és felnemismeres nyomasztó érzésével kell küzdenie, de az a meggyőződése, hogyha okosan központot tudnak . teremteni, amely figyelemmel kíséri a vidéki sajtót ós annak minden életképes kezdeményezésex^ el fog tűnni a v^jéki hirLapirás izoláltsága és ezzel az elnyomottság nvonasztó érzése is. A dolog azon fordul meg, hogy a szervezési kérdés helyes' nő .3 ját neg találják..* vidéki sajtó szjrosan összefügg annak a városnak sorsával, ahol megjelenik. A vidéki varoeoknakledig rendéIkezésükre állanak azok a hatalmi eszközök. •• •• amelyek szükségesek ahoz, hogy a mai demokratikus világban egv-*gy érdekcsoport az akaratának , érvénvt tudjon szerezni, i vidéki városok ' képviselői nandátunot adnak,"van átírási Joguk • f egymáshoz és az országgyűléshez, s ha ezekkel a jogokkal okkal-móddal élnek,, s nen foglalkoznak túlsókat az országce politika kérdéseivel, személyes kérdésekkel, ha nen koncentrálják magukat a városi gondolat becsületes szolgálatára, igen . komoly eredményeket érhetnek el. /Folytatása következik./