Napi Hírek, 1931. január/1
1931-01-04 [0242]
/TV } H h e ( n, január 4. /Hkms./Azokbja ;. falukban, ahol a földrengést ereztek, ö-az^san mintegy tizenkét ház dőlt romba,";* lökéüsket még minőig éreznek. C^héMdAL A kormány taffjai na este rendkivüli miniszter tanács?^ iílt«k egybe, hogy intézkedjenek a károsultak[sogélyezésárftl./MTI./ Bécs, január 4. /Magyar Távirati Iroda./ Venizelosz gőaö g miniszterelnök ma a görög kövéfeegen fogadta a bel- ós külföld sajtóképviselőit és a ^örőg külpolitika főprob Ilmáiról beható felvilágosításokat adott » A hozzáintézett kérdések*; a görig miniszterelnök aző temperamentumos és tréfás móclján válaszolt. Nyilatkozatainak veleje annak hangoztatása volt, hogy Göiögország mint kis ország semmi egyebet nem kíván, mint azt,hbgy nyugalomban es békében éljen s függetlenségét megőrizze. Ezért a fantázia birodalmába tartoznak azok a különféle kombinációk, amelyek Görögországgal kapcsolatban felmerülnek. Mi mindent beszeltek például az ankarai találkozó alkalmával amikor o a magyar miniszterelnökkel egyidőben járt ott a török külügyminiszter meglátogatás'raiíArról akartak tueni.hogy ott komplott van ke szülőben. Ugyanilyen fantasztikus kombinációkat fűztek Líarinkovics jugoszláv külügyminiszter athéni látogatáséhoz, ami a valóságban semmi egyéb nen volt, mint egyszerű viszontlítoaat-s. Küszöbönálló római útjával sincs valsni különös célja. líagától értetődő ez a > látogatás annál a buiátságnál fogva, amely őt Grandi olasz külügyminiszterrel összeköti, A békeszerződések revíziójának kérdését is f elve te-tték, mire Venizelosz kijelentette, hogy ő abban a pillanatban sikra száll az általános revizió érdekében, mihelyt ez Európának meghozza az általános békét. Ami különösen Görögországot illeti, emlékeztetett a miniszter-* elnök arra, hogy ő annak idején elfogadta még a lausannei lékét is, amely a sevresi békéhez képest rosszabbodást jelentett, de határozottan szzembehelyezkednék azzal, ha meg akarnák változtatni a neuillyi békét, amely Görögország és Bulgária viszonyát rendezte. Azok a törekvések, amelyek a görög-bolgár gazdasági kapcsolatok r endezésére irányulnak, mindmáig nem hoztak végleges eredményt. Ezért Görögország arra az esetre,, fia a két kormány meghatározott időpontig nem jut megállapodásra, döntőbírósági megoldást javasolt, Bulgária eddig nem ismerte el az igei-tengerhez való kereskedelmi ut kérdésének azt a megoldása, amelyet a neuillyi békeszerződós állapit meg. uíihelyt Bulgár ia^ hozzájárul a kérdés rendezéséhez, Görögország Kész lesz a szilonikii kikötőben Bulgáriának szabadzónát engedélyezni, s az összes függőbb lévő gazdasági kérdések szabályozása után Görögország hajlandó J3ulf ár iával is barátsági és döntőbírósági szerződést, va]a.n\int uj keresedelmi szerződést is kötni, A Balkán-konferenoia kérdésében megjegyezte Venizelosz, hogy a Balkán valamennyi országinak az a kivánsága, hogy szorosabb kspsolatok jöjjenek létre. A fennálló nehézségeket majd áthidalják, A. balkáni unió nem szakitaná el a Balkánt 2uropától,8.BHáad is helyeselte ezt a gondolatot, amelynek megvalósítása rgionélis összefogás esetén a balkáni országokat gazdaságilag a többi európai állam jobb vevőjévé tenné meg.
