Napi Hírek, 1931. január/1
1931-01-14 [0242]
Sándor Pál azt mondotta, hogy kevés a pénzbüntetés. A szabadságvesztés-büntetés Strohmann-rendszerre vezetne. A szabadságvesztésbüntetésg a C«de Penal életbelépte óta megmutatta, hogy igen kevés értéke van, A törvény provideál arra isa'hogy a pénzbüntetés terhét egyetemlegesen viseljék mindazok a tényezők, akik a karte 11alakulatokban résztvesznek. Érdekesek azok az ellentmondások, amelyek az egyik oldalon a kormány omnipotenciáját, a másik oldalon pedig a kormány impotenciája állapitják meg á javaslattal szemben, A kritikának ezek a részletei nem a közgazdásznak: hanem a pártpolitikusnak megnyilatkozásai, akivel vitatkozni nem kivan; Végül Mezer Ernőnek és Marschal Ferencnek megjegyzésére válaszolj akik védelmet kértek a helyi vásárokon, pidéki piacokon felburjanzo visszaélésekkel szemben. Hangsúlyozta, hogy a kormány f oglalkozott ezekkel a kérdésekkel s a javaslat egyik változatában volt is intézkedés erre,'ezt azonban revizio alá kellett venni. Az ilyen esetben nem komplikált, hanem gyors és azonnali eljárásra van szükség, Igen veszedelmesek azok a csendes megállapodások, amelyek állandó hatalmuk alatt tartanak bizonyos piacokat, Ezek ellen okvetlenül el kell járni. Kérte a bizottságot, fogadja ^el a javaslatot általánosságban . * Bud Jáncs kereskedelemügyi miniszter szólalt fel .ezután, hangsúlyozta, hogy a jogi részletekkel nem kivan foglalkozni. Amennyire könnyűnek mutatkozik a kérdés jogi szempontból, ép olyan nehéz a közgazdász szempontjából. Az ál alános vita inkább jogi'terekre szorítkozott. Mindenki megállapította, hogy a kartell szükséges. Sz végeredményben helyes. A kartell fogalma azonban nem tisstázott dolog. Akárhogy próbálnak szigorú határvonalat vonni, nem sikerül. Liefmann ugy állította be a kartellt, mint monopoli sztikus törekvést. Szerinte a kartell csak'forma a rendszeresebb termelés érdekében. A kartellnak nem igazi célja, hogy monopolisztikusan uralja a piacot, mert a monopólium magában rejti azt is, hogy a legmesszebbmenő lehetőségeket használja ki a nyereség felfekozásaban. . , A kartellek először csak a termelés korláto zasával, a terület megosztásával indultak meg, az árkérdés szabályozása csak közvetve történt. Későbbi fejlődési folyamat az, amikor az árícérdés tolult előtérbe. Ez érthető is, mert tuüajdonképen az árban rejlik a gazdasági G&Ő éa ez a gazdasági élet alapja is. Ki tudja helyeselni azt; hogy a mezőgazdaság nm tudja a maga árait kiaaakitani. Az az árkrizis, amely ebben a termelési ágban van, mélyíti ki tulaj donképen az egész vonalon a válságot. A mezőgazdasági problémáival nem akar most foglalkozni; Ami az ipart illeti, ha a kartellek nem lépnek fel túlzott követelésekkel, ugy jogosultak. Ha mégis közgazdasági szempontból nehéz a kérdés, ennek az az oka, hogy kevés olvan organizációja van a gazdasági életnek/amely, ha az egyik oldalon erdekeket véd is. a másik oldalon érdekeket no sértene. Naf yon helyes, ha egy termelési ág ugy tud organizálódni, hogy rá néi ve a ermeles rentábilis legyen, Itt azonban másokkal szemben'érdekellentét állhat elo, annál inkább„ minél jobban nyereségre törekszik. Gál Jené szerint ott van s a megoldás, hogy .. alakítsák meg a másik oldalon az ollenszervőzetekőt. Az elet ezt megteszi. Aki ismeri Németország'lartellviszonyait, tudja, ^hogy a vas iparban* legalább kétszáz kartell van. Ott, ahol orŐsebb f azdasagi egyedek vannak, a kérdés jobban megoldható,'mint ott, ajn I a gazasági elgondolásokban resztnemvevő fogyasztok vannaK,akikot nehéz tömöríteni. . ' • /Folyt, köv./
