Napi Hírek, 1931. január/1

1931-01-13 [0242]

§ B a j a, január 13,Dr. IValko Lajos oanszággyülési képviselő, volt külügyminiszter, egy napot töltött választói körében,mely alkal ommsl Baján és *askutpn és a legújabban -°ejo városához csatolt BajaszentMvánon is felkereste választóit es érintkezést keresett választói minden rété^MÍI / * on a l

e

0

12

sy

o

^

D melegséggel és tüntstő ragaszkodással fogadták /r/ 0 e n f, január 13 „ H agrárszakértők, akik legutóbb tanácskozásra ültek össze Genfben, jelentéseiket a népszövetség titkárságához terjesztették be, amely ezekből a jelentésekből a mezőgazdasági világválságról szóló nalyzetkó-et állitott össze. _ A népszövetségi titkárság "jelentése a többek kőzett a következőket mondja: l válság főokai a mezőgazdasági üzenek fokozatos mechanizálása es, az a dezorganizáció, amelyet a világháború idézett elő. Nem lehet ketseg aziránt, ho^y a termelés módozatainak ós rendszerének megjavítása meg bonyor

;

ultabbá . tette a mezőgazdaság problémáját. A háború következteben a tengerentúli államok termelése növekedett y A háború után gazdasági autarchiára és protekcionizmusra irányuló törekvéseket látunk. A mezőgazdaság általában megsínylette ezeket a torekve eket,, amelyeknek nagyon sokszor a kes zár ugarának emelkedése volt a következménye, amit megint csak a nezőgauaság szenvedett meg, Mindetó^z hozzájárult azután a pénz vásárlóerejének ingadozása, az infláció es a defláció. A legnagyobb nehézséget az a nagy különös ég okozza, amely az eladási ár^s a termelési költségek között fennáll. Az agrártermékek lognagyobbrésze még a háboruelőtti árnivót sem érte el. 1929. óta az árak erősen estek. Ez az árzuhanás nagyobb volt, mint a kiskereskedelmi ár^k es az életfent artási költségek csökkenése. Azt a súlyos károsodást, amely a mez5gazd/á^ a maguklpanvéve is alacsony eladási árak folytán éri, még növeli az állandó áringadozás. Ezek a.Z ingadozások ma sokkal nagyobbak, mint a háború előtt. ízok az árak, amelyekat a mezőgazda el tun érni, egyáltalán nincsenek arányban a termelési költségekkel, amelyek állandóan emelkedtek, A b^rek mind súlyosabbá váló megterhelést jelentenek a mezőgazda számára, jóllehet a mezőgazdaságig munkabérek ma meg nem érték el m^s munkások béreinek nívóját ^es a mezőgazdasági munkások számára csak eletük nyomorúságos tengetósót teszi lehetővé. A munkabérek a termelési költségek mintegy negyven-ötven százalékát tíiszik ki. A válságot jellemzi továbbá az az abnormis differencia, amely fennáll egyfelől aközött az ár között, amelyet a gazda mezőgazdasági termékeiért kap ós azok között az árak között, amelyeket a gazdámk szerszámaiért kell fizetnie.. A mezőgazdaságnak az iparral ellentétben a term les szabályozására nincs szervezete, 1 legtöbb szakértő azt hiszi, hogy a válság enyhülne, ha a mezőgazdaság számára megfelelő szervezeteket létesítenének, nevezetesen jobb értékesítési '. '. szervezetek; t ós szövetkezőt okot. Sgyik lényeges tünfete a válságnak, a mezőgazdasági t mókák eladási ára 08 é termékek kiskereskedelmi ara közötti abnormis különbség. h kiskereskedelmi ár duplája innak, amit a gazda terményeiert kap. • . L szakértők véleménye szerint igen nagyjelentőségű, volna, ha a^termelők racionalizálnák a termésértókesitest. Éhez az állam közremüködcséhez is szükség volna., különösen abban a tekintetben,hogypaz árakat a mezőgazdasági szervezetekkel egyotgrtejben ha tőságilag állapítanák meg. Etek int étben gabona-poolok, gabonamonooóliqn/ vslamint az il^eri.cs hasonló szervezetek nemzetközi kit£biesztcscre gondolnak, /Lótesito3cre, —« ORSZÁGOS LEVÉLTÁR