Napi Hírek, 1931. január/1

1931-01-10 [0242]

f § P á r i s , január 10. /Magyar Távirati,Iroda/,A Volonté mai számában ,; Araerika es a békaszerzodé«al^-XS7Íziója ;

' ci nel hoszszabb cikket közöl Armand Charpentier tollából, A cii-kiró megállapítja , hogy az amerikaiak feltétlenül revíziót óhaitanaj:. A béketárgyalások idején Wilsont nagyon elkeserítette az a tapasztalat, hogy Lloyd George és Clemenceau nem veszik komolyan azt a 14 pontot, amelyet a béke alapjául megjelölt és'amelyhez győzők és legyőző ttok* előzetesen egyaránt hozzájárultak. Víilsonnak az volt a véleménye, hogy a béke csak akkor lehet szilárd és végleges, ha igazságos és méltányos rendelkezéseken nyugszik. Azt vallotta, hogy az erőltetett béko végzetszerűen ujabb viszályokat idéz fel. Surópa mai helyzote teljes mértékben igazolja filson fölfogását, \ Sajnálatos módon azonban Wilson nom volt olég orélyes. ^uiyos nibát követett ol az elnök, amikor nem követelte, hogy a békeszerződések tárgyalásai.* . a logyozótt nomztek képviselői is resztvegyonek.Egyotlon egyszer mutatott csak erélyt, akkor, amikor a Lloyd George és Clomoncoau imperializmusa ellen folytatott örökös hadakozásba bolofáradvr., hazauta.szással fenyogotózott. Ezzel sikerült olérnie, hogy r. két államférfi mérsékelte hevét és 7ülson érdomo, hogy a. francia, imporiálizmus nom szállhatta mog a Rajna, ba.lpartj át. Erélyo azonban ezzel toljoson kimerült és végül is a.láirta a verseillosi• szorződést, amoly al pjában is súlyos ellentétben áll a 14 ponttal. Ettől a naptól kozdgdik Araerika hangulatának megváltozása. Az amerikai parlament nem hagyta jóvá a versaillesi szerződést és Franciaországot tette felelőssé a szerződés igazságtalanságaiért; A Ruhr-vidék megszállása még sulyosboitotta a helyzetet. Amerika visszahívta megszállócsapatait és a Rajnavidék amerikai biztosa a kormányhoz intézett jelentésében kérőken kije lantot tO', hogy Franciaország nom jóvátétolt akar; hanom Németország tönkrotételére törekszik. . . ... .7 ^ - * i Ezt a Jelentést egyetlen irancia lap sem közölte. Ennek az imperialista politikának volt a következménye, állapítja meg Charpentier, hogy Amerika és Franciaország barátsága megszskadt es hogy-Amerika most könyörtelenül behajtja Franciaországon a hadiadósságokat. A Ruhrvidék megszállása tehát nemcsak egyetlen fillér hasznot sem biztosított Franciaországnak, hanem végeredményben odavozetett, hogy most az ország súlyos időket él.'Ennek következtében fizet Franciaország hatalmas összegeket Amerikának, tilson maga annyira elfordult Franciaországtól, hogy közvetlenül halála előtt már valóságos utálattal nyilatkozott a francia politikusokról. Nyilvánvaló, irja befejezésül Charpentioa, hogy Amerika toíjos mértékbon hivo a vorsaiellesi szerződés revíziójának. Ha* Franciaország ismét vissza"akarja hódítani Amerika rokonszenvét, akkor ennek legjobb módja az, ha maga kezdeményozi a revíziót.