Napi Hírek, 1930. december/2

1930-12-23 [0241]

j L o n d

r

o n b ó 1 jelentik: Sir Philip (iibbs, Angii?, egyik legkedveltebb regényírója és legnagyobb publicistája, ..Azóta" /Since then/ cimü könyveben visszapillant a világ folvására a békekötés óta. Az iró, aki mini? hadi tudósi tó. s később a bókád-legátusok bizalmasa állandóan nz események fofpontjáb-;n tartózkodott, filmszerű jelenetekben vázolja az angol hsderő bevonulását Németországba, az angolok és németek közti gyors barátkozás*, a nemetek békesóvárgását, s a tilson-}, elvekbe vertttt bizalmát, Maj^-d a békekonferencia, rglett elérhetetlen magasságban trónoló Ülsont ábrázolja, aki meg legbizalmasabb munkatársaival szemben is^olyan rideg és zárkózott volt, mint az iskolaigazgató a tanszemély zetóv el szemben: fagyosan leintette éket, ha tekintélyével szembe mertek szállni, JKizarólsg elveib^ós él >tbölcseletébe bajttoLézot t. A politika, i jelentések, követelések es ellenkövetelések kimondhat átlóul untatták.,Szántul meg vo^t győződve, hogy ő, mint az egós^rv'lág bizalmának letotenenyose, Kuropát a népszövetséggel, is a nemzetközi törvényszékkel fo^ja minden bajtól megváltani, s nem az uj h-tárok a fontos -.k, hanem a világparlament amely minden sőrolmet orvosolni fog szilárdul hitte, hogy 6 az Isten küldöttje, Clemenceau azt mondta ékszer: lloyd George csak Napóleonnak hiszi önmagát, de Mlson meg van győződve, hogy ő Jézus Krisztus. A könyv Magyarországról szóló része rövid koror bevezetés után elénk színekkel ecseteli Budapest szépségét, a magyar nép rokonszenves vonásait, az összeomlás es a bolsevizmus borzalmait. Kiemeli,hogy Tisza István g15f rendíthet étiemül küzdött a háború kitörése ellen, ellenezte

a

Szerbiának £u

ldött ultimátumot ós hadüzenetet s ismételten mindent elkövetett a különSelfc érdekében, noha kísérleteit a francia ós az angol cenzúra eltitkolta s az államférfiak nem méltatták figyelenrejJTárolyi portréjának fővonásaikent a túlzott becsvágy, elkeseredettség titkolódzás es önzés, valamint Tisza iránti gyűlölete szerepelnek .Jellenének kulcsát sajátos pacifiznusa adja, ez magyarázza tetteit, gvengeségét. 3 a sötétség hatalma előtt meghódolását. MZ 6 sorsa mutatja a szélsőséges jpacif izmusban rejlő veszély eket. A mü ezután gyorsan lepergeti az eseményeket: Károlyi gyengeségét, gyávaságát és futását s a bolsevizmus kitörését, mialatt" Pár istan mar felosztották az országot. Wilson ós Lloyd George nyilván a csehek ós románok csalásának áldozatai voltak, akik meghamisítottak minden számadatot, eltitkolták a leglényegesebb tényeket s végül megfogadták, hogv megjfogják védeni a kisebbségek jogait, mire Clemenceau sietett mindent helvbenhagyni_J"A román invázióról szólva megállapítja a köny# hog-; a román hadsereg szorgalmasan és lankadatlan kitartással fosztogatott, a rablást valósággal hivatásként űzte román tisztek és hivatalnokok vezetése alatt* Budapest es Bukarest közt a vasúti vonalakat teljese eltorlaszolta a zsákmány tömege. Soha semmit s-m adtak vissza, semmit sam térítettek meg s,a párisi legfelsőbb tanács semmit sem tett a r-blóhadser->g ncgVféktz é-' #^

3

44 k5n

?

v ezután behatóan foglalkozik a magvar kisebbségek sorsával. Kiemeli, hogv az utódállamok irgalmatlanul kiirtják a magyar kisebbségeket, elárulják azokat az esznek-1, amelyek szolgálatára hangzatos frázisokkal kötelezték magukat es meghazudtolják propagandájuk kenetteljes fogadkozásait. Minden magyar házban egy magyar térkép látható a régi es az uj határokkal, ezzel a felírással: "maradhat-e" ez igy?" és alatta "Nem| Nem? Soha!" Ha ezeket a határokat nem fogják egvkor valami nton-oődon nődositani, ismét hadseregek dübörgésétől fog megreszketni a föld ós a háború tüze fogja pirosra festeni az eget ,/ÍflTI./