Napi Hírek, 1930. december/1
1930-12-02 [0240]
§ -B Ó m a, december 2. /Magyar Távirati Iroda/ A római La Tnbuna "Hogyan kozoli a csahszlovák szocialdomokrácia a magyar kisebbséget" oimjl cikkében szóváteszi, hogy a népszövetséghez tegnap Csehszlovákiából petíció érkezett, amelynek jogos eredetét nem lehet tagadni, mert épen a prágai parlamentbon mandátummal bíró magyar anyanyelvű képviselőktől származik, A petíció a , Csehszlovákiába .bekebelezett magyar lakosságra vonatkozik és tiltakozik a prágai kormánynak ama módszere ellen,amellyel előkészíti Szlovákiában az uj népszámlálást s amelynek az a célja, hpgy a kimutatásból eltüntesse a magyar lakosság egy részét, természetesen a tőt lakosság javára. A petíció panasz tárgyává teszi, hogy a hat ö ságok csupán csehszlovák biztosokkal vigeztetik a népszámlálást, akik kizárólag anyanyelvüket használják és különféle pressziót gyakorolnak azokra, akik az összeíráskor magyar nyolvüeknek akarják magukat vallani,A biztosok például nem fogadják el magyarnak azt, akinek tót hangzású neve van. A zsidókatakik csaknem valamennyien magyarok, a népszámlálási'ivek külön nemzetiségnek tüntetik fel. A petíció felemlíti, hogy az 1910,óvi magyar népszámláláskor Magyarországiák azon a részén:amelyet most Csehszlovákiához csatoltak, 1.7007000 szlovák mellett 1,000.000-nál több magyart számláltak, míg az 1921.évi' csehszlovák népszámlálás ugyanazon a vidéken 2,000.000 csohot és tótot, 756,000-magyart és 150,000 zsidó nomzetiségünok feltüntetett lakost mutatott ki. A potioió végül hangoztatja, hogy a mostani népszavazáson alkalmazandó módszerek nem respektálják azokat a jogokat, amelyeket a békeszerződés a magyar kisebbségnek biztosított* A§ ,P á r i s, december 2. /Magyar íávirati Ircda/ / A kamara folytatása/ Magmot hadügyminiszter beszéde során kijelentette, hogy a jelen pillanat-' ban a nemzetközi megoldási kísérletek még egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy biztosítsák a népeket a háború és a megtámadtatás ellen. A miniszter szemére vetette a szocialistáknak, hogy ugy nyilatkoznak Franciaország katona]^ szervezetéről .mintha az teljesen értéktelen volna, HJllenkezőleg -ugymÉftö a miniszter - a nemzeti védelem munkálatai igon jó mederben haladnak eloro. Legközelebb a kormány törvényjavaslatot fog előterjeszteni a határ közelében lakó tartalékosok szolgálati idejének módosításáról. Számolnunk,kell azzal is, hogy 1935-től kezdve a lakosság szaporodásában a^habpru erősen éreztetni fogja hatását, ugy hogy a rendes 240.000 főnyi állomány helyett csupán 140,000 főnyi állományunk lesz. Nyilvánvaló,, hogy oielött ez az időpont elérkeznék, meg kell találnunk a katonai problémák 5?Sí|i ö i? megoldását, A jelen pillanatban azonban midőn az egyéves szolgálati ido eletbelóp, nem lehet szó arról, hogy ezt a törvényt mar is módosítSUK, .... A hadügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország nemzeti védelmét kihívás és gyengeség nélkül egy nagy ós öntudatos országhoz méltó hidegvérre] kell biztosítani, > í hadügyminiszter után Renaudel szocialista képviselő szólalt fel. Kijelentette, hogy a szocialisták hivei ugyan a nemzeti védelem megszervezésónekj de azt•óhajtják, hogy Franciaország kezdeményező szerepet vigyen a le- • szerelésben. Maga a hadügyminiszter is elismerte, hogy Németország leszerelte Brocard ezredes a légügyi bizottság elnöke sajnálkozott a fölött, hogy a kormány ily kesőh veszi észre azt, hogy a francia aviatika rendelkezésére állO anyag nem kielégítő és hogy a nemzeti/ ^egyáltalában nincs előkészítve . . (fefe&uu \ Az ules meg folyik. ^^-L-——\W orjczÁcoe!
