Napi Hírek, 1930. december/1
1930-12-04 [0240]
A§ Paris, december 4. /toagyar Tátfirati Iroda/A szenátus üléséire, további folyamán Háry szenátor szemére vetette a kormánynak, hogy Franciaország felvirágzásának politikája voltaképen csak ámítás. A kormány nem tartja tiszteiéiben a közigazgatási hatéságok függetlenségét, A vármegyei prefektusokat projconzuloknak tekinti és azokat választási célokra használja ki. A jelenlegi általános bomlásban - úgymond - csupán a nagybankok ós nagyipari cégek erősödnek. Senki előtt sem titok, hogy a kormány padjain a nagybankoknak számos érdekképviselője ül. Tardieut Napóleonhoz kezdik' . . hasonlítani. A kormány „amely voltaképen a nagy üzletek kormánya, az 1932. ewtválasztások érdekében dolgozik, . , , . . A katolikus egyház támadó fellépése a világi iskoláztatással szemben egyre erősödik. A kormány saubvenoiókkal támogatja az egyházat. A > szerzetesrendek visszatértek Franciaországba és a jezsuiták olyan erősek/mint meg soha, ' A szónok szerint a kormány rosszul védelmezi meg Franciaország érdekeit; Nem szabad addug várnunk, amig az elégedetlenség forradalommá növek*Tardieu miniszterelnök válaszában köszönetet mondott Hó'rynak.amiért alkalmat adott'arra,hogy a szenátus előtt teljes ós loyális felvilágosításokat adhasson. Sajnálatos, hogy Franciaországban a köztársaság hívei kőzött szakadás áll fenn, Bo fogom bizonyítani -.úgymond Terdieu - hogy oz a szakadás som nem kikerülnetotlen, som nom j óvató hetetlen. A francia kormány politikájának alapgondolata az, hogy Franciaországot elégé erőssé tegyük egyfelől arra,hogy külföldi nyomás ellen védekezzék, másfelől a rí a. hogy a grzdcsági válságot olkerülje, .Bár a grzdrsági • válság általános. Frrncinország holyzote e tekintetben kivótelosen kedvező, Snnok oka ogyfolől a francia frank stabilizálása,amelyet Poinceré a legjobb körülmény öklözött hajtott végre, továbbá a francia állam egyre növekvő aranykészlete, végül podig nem kis mértékben a kormány politikájába mely r zon ivan, hogy az ország gazdasági élotét megoltalmazza a válságtői, A BtAiSst&rolcai reSfcleW&eii ismertette a koriAm uitai létesített gazdasági reformokat. A kormány legjobb kép ess ágéin--z kérten folytatta Poincare müvet, kz államadósságokat ogv év alatt tiz és félmilliárddal ősökként tt , . . ^i az Oustric-ügy ;t r ill.. ti, a mir.iszt rlcök az igazságügy niniszterr 1 együtt ü van tokelve arra. hog- az ügyre teljes világosságot derít. Un engedhetjük zoob.n - folytatta T.'idieu -, hogy azt mondjak, hogy Franci: i9 rszag az egyotlan álljn. ahol hasonló* nagv borzUigrk a bíróság előtt végződnek. Angliában a lí-tr^-ügv következteben ötszörte nagyobb agyagi veszteség allt elő es meg aem interpellálták meg Snotfdent. Ameríkabao 1617 bank ment csődbe, negsen interpellálták n^g ''^Ilont. ívom panaszkodom azonban a kormány sorsa miatt és c?ak iFme'talhetem.hoey a kormány a végsőkig fog rr-nni az Oustric-bank ügréb-n -lr-nd-lt vizsgalat során. kni a közigazgatási hatóságok szabadságát illeti, kij-lejthet in, hogy nincs feudális 1 lkületem. Csupán neV várnagyé prefektusát mozdítottam el fegyelmi uton, holott nóhán^'évv<L ezelőtt egy sík kormány huszonhét prefektust mozdított .-1. Kint hóhér, én f l'tetlenül alatta állok ama kormánynak, > . , ^^°?it ,%a i halyzet komoly ugyan, da nam súlyos. Briand is, en is lalkunkon vie Íjuk a külpolitika ügyöt. Franciaország célja az, hogv m;gőrizzo a győzelem eredmény dV és egyb.o szolgálja a béke ufiyet.^riandnak GcnfBen a kisebbségi kérdésben, vilimint a leszerelés kérdésen aliofl^lt álláspontja megtámadhatfitba, Nem látom.hogy külpolitikai szempontból minő hibát vethetnének akár az én, akár Briand szemére. Állandóan hangsúlyoztuk, hogy-a leszerelés elvi alapján állunk.
