Napi Hírek, 1930. november/2

1930-11-22 [0239]

T § P á r i s , november 22. /iff&gyar Tívirati Iroda/ Curtius német birodalmi kancellár legutóbbi nyilatkozatának a revízióra vonatkozó része sok megjegyzésre adott okot a francia sajtóban* Ccillaux, a radikális Ere Nouvelle hasábjain a revizio ellen foglal állást azon az alapon, hogy Európa tarka-barka néprajzi viszonyai mellett az igazságos megoldás amúgy is lehetetlen. Szerinte a revízió nem a viszályok elhárítására, hanem ujabb gyűlölködések és ujabb viszályok előidézésére vezetne. , A háborúból és a szerződésekből származó nehézségeket neon oly módon orvosolhatják, hogy a határköveket eltolják, hanem csak olyan módon, hogy biztositj áköz:elnyomottak biztonságát és szabadságát és megvalósítják az európai népek gazdasági és pénzügyi szoros együttműködését. Emilé Urnáin, a radikális fíepubligue cikkírója, engedékenyebb felfogást képvisel. Nem fogaaja el a szerződések erinthetetlensógónek elvét, mert szerinte a szerzódés:k rendelkezéseit csakugyan alkalmazni kell a nemzetközü fejlődéshez. Ez azonb.-n szerinte nem jelenti azt, hogy a békeszerződéseket általános revizió alá vonják, mert ez nem javulást, hanem ellenkezőleg nagy zavarokat vonna maga után.'Nem tekinthető fejlődésnek az olyan revizio sem, amelynek egyedüli célja az, hogy a legyőzött nemzetek revanshoz jussanak. Az igazi nemzetközi szerződés nem a nacionalizmus kielégitésében áll, hanem abban, hogy a gazdasági válságban sínylődő népek számára biztosítják a gazdasági biztonságot és a jólét minimális mértéket. Sürgős szükség van Európa gazdasági újjászervezésére. A békeszerződések kiigazításairól csupán olyan fokban lehet szó, amint ezt az általános érdekű legfőbb szükségesség megkívánja. Sokkal tovább megy a revizió kérdésében ifosenfeld, a szocialista Populaire cikkírója, aki igazat ad a német birodalmi kancellárnak abban, hogy a béke érdekében még akkor is keresni kellene a nehézségek rendezését, na. semmiféle eljárást nem állapítottak volna meg a békeszerződésekben elkövetett igazságtalanságok jóvátételére. Aki fölényes hajthatatlansággal merev rendelkezések mögé sáncolja el magát, az csak súlyosbítja a helyzetet, és megfosztja anépeket attól a reménytől, hogy az elkövetett igazságtalanságokat máskép is jová lehet tenni,nem csupán erőszakkal és háborúval^ ami szükségképen ujabb igazságtalanságokat teremtene. . * ORGZACCCISVÉLTÁR K. szekció A Ttmps vezércikkben foglalkozik a revizió kérdésével. A lef

yázötték - irja a lap - mindig e Ív i se lhe te tétlennek mondják a békeszerző^ éseket, ez azonban'nem elegendő annak igazolására, hogy szükség van a szerződések revíziójára, A revizió szüksége csupán akkor merül fel. ha a szerződések alkalmazhatósága megszűnt. Nem ez az " eset a versaillesi szerződésnél, amelynek végrehajtása nem ütközik semmiféle lehetetlenségbe. Még a német'birodalom keleti határain sincs semmiféle komoly nehézség a vegrenajtás körül. Minden jel arra mutat, hogy a német nép önző számításból flügeti a revíziót, mert feltételezi, hogy a nemzetközi helyzet tiz év alatt eléggé módosult már és most már kilátása van arra, hosy elszenvedett vereségeért ilyenformán revanst szerezzen; másfelől a revízióban ujabb eszközt lát arra, bog a ránehezedő terheken könnyítsen; végül lehetőnek véli, hogy a revízión keresztüül Németország régi hatalmának helyreállításával Európában ujbol elfoglalhassa azt a helyet, amelyet 1914-ben elvesztett. Elhisszük - mondja a lap - hogy a német kormány és a német nép többsége nem erőszakkal akarja megoldani ezt a problémát. Az erőszaknak nem is lenne kilátása a sikerre. A német birodalmi kancellárnak azonban tudnia kellene, hogy amikor felveti a revizió kérdését, akkor a leggonoszabb meg> lepetéseknek nyit ajtót és olyan nehézségeket idéz fel, amelyekkel semmiféle diplomácia s-m tud majd megbirkózni. ,