Napi Hírek, 1930. október/2
1930-10-16 [0237]
e c s k e a © t. októb r 16. .... ... m », A felavat^innepségekct kulturest.' , zárta bc, Balogh J-nfivolt ig". zságügyainiztfcr, a dunántúli egyházkerület főgondnoka, megnyitóbeszédében Kerkápoly Károlynak érdemeit méltatta. Ezután folvinozi Takács ülice hogedunüvésznö és Pctri^Kató*. az Operaház t°gja adtak elő hegedű- és énekszámokat finon művészettel nagy tetszés mellett, Klebelsborg Kunó gróf kultuszminiszter előadást tartott n vidéki városok kulturális hivatásáról. Abből a kérdésből indult ki, szabad-o nekünk,magyaroknak ünnepolni a Trianon .utáni idők nagy magyar szomorúságában? liülőnbseret kell tenni termékenj és meddő ünnepek között mfcndotta . Termékenynek nevezhet iük az olyan ünnepeket, amelyekkel művé:, alkotások létrejöttét húzzuk ala es meddő, nz,az ünnep, amelyet ^iz^ olr.s az ünneplési vágy hoz létra, Kecskemét két uj gyönvörü. inteneny felállítását ünnepjltc, amelyek még jobban ki fogják domborítani "varceegyéniségét". mert a városoknak is meg ^kall l*nni a maguk^ülön jellegének, ha hozza akarnak járulni a nemzetórdekek továbbviteléhez. Ezután, a kiegyezés korszakánrk gondolatvilágát szembeállítva a mai,kor szükségszerű törokvyse-ivel, rámutatott arra, miért volt szükséges a kiegyezés korában 3udapest. fejlesztése es miért elk örülhet étlen ma a decentralizáció. A monarchia időjén a magvarság kötolosjege volt, hogy Béccsel szemben a dunamedonceiállamalakulás kettős természetének megfelelően itt ogy második világvárost hozzon letro. Ma már ennek a milliós varosnak továbbfejlesztése céltalan volna, Budapest fejlesztését h-Üranvosan ereztek nog a vidéki városok, ezért kell a fejlődést most násirányba tor:lri es a decentralizáció gondolatát olőterbe helyezni. Az össztíirod'elmi politika nacchiavtfilizmusa ki akarta játszani ollcnünk a ^nemzőt iségekot; ezért volt a magyarság számára a második nagy szükséges seg (/ a nemzetisógok^megnyoróso. IgyKclotkeztek a perifóriákon a nemzetiségeknél a közintézixnyck, iskolák, utak és vasutak, ^z természetesen maga után vonta a szicnagy'ar Dunántúl és Alföld csekélyebbmérté-kü ápolását. Ma a dunántúli, tiszanelléki és duna-tiszaközi kommunitások fejlesztésével kell törödni-A. küzdelem.amelr- obben az irányban megindult, ^^J^hil^í^H 0 ^^' S kultuszminiszter beszéde további illlv ü ríni SZ f«í 9S0- Í0 && k 3 0 K* ^yar kultúra öt református gőcpontlív* p"nc^ a í°V vr: 'f u f? d J, ak ^í ^fíyeny,ednek. Debrecennek, Sárospataknak, Papának es Kooskcnotnok - fejlődésevei. Rámutatott a lörtortelíí és°SS4lí^í1f a V H árCS °l H m r$h* különbölf irf2íít°oWidoítJkí litotf A,l°f y > Pi CS l en í tü f k ^ z i í t n ?i7 céltudatossággal félálí SííítnS 5^fy f a y :) ^^ okk 4'^tartót troformálús iskolák adjll meg a sajátos szint es jjllegot, Kecskemét nem megyei székhely,de özek a" Kfí!!*^ *? to ? n-V? K °y cl ^ ang^ztosabD városképzMrőt jelentettok uS létrehoztak - ztia szellemi miliőt és Ejaeas kultúrát, amelvnek megnyilatkozása veit r.mji ünnep. Kecskemét a magyar ^oin^ól - l^rr gyümölcs varosa. A most felavatott tanitónoképző^s a szeretetház Í)%í s?k-sok magyar gyermeket fog idevonzani a Duna-Tisza közéről és tolWbbó teszi a varos f nlőd.sét. A mai ünnep tehát teróckenv valt,mert alynn í?o'n D í Ű L'hK- ST* 3 ! 1 Kí^t nuol y° k hozz * f °g nak J^ulni* a várés-cgyinisug további kmuikalasához. 6,y tm^mwÁmmJ ^*?? Zni vl s fí er b «szédót a nagyszámú előkelő közönség élénk tz^k^lált^slMf^ 6 Var08i dalárda Gyula diak ve * seire WT-
