Napi Hírek, 1930. október/2

1930-10-26 [0237]

Tervszerű okos munkával mog kell változtatni itt a viszony ;kat és vJssza kell hozni azt a jobb életet, anely akkor virágzotté auikor neg erdók álltak ezeken a vidékeken és monostorok, szerzeteshazak emelkedtek többfelől. A sok megoldandó kérdés közül, roppant fontosságában kiemelkedik a tulajdon kérdése. A legeilentétesebb felfogások állanak eganással szemben e probléma megoldásinál.egyesek túlzottan önző álláspontot foglalnak cl, mások minden tulajdonjog:t tagadnak. Síi katolikusok, amikor váijük a tulajdont, mégis tudjuk, hogy az nem^olyan teljesen erinthetetlen

/

valami, mint egyesek gondolják^ aki tulajdonnal rendelkezik, az Isten, és órabérek előtt felelősseget vállal. Tessék elolvasni a Szentirást, a szentatyák is elég világosan megmagyarázzák, hogyan kell a tulajdont keresztény módon naeználni, akinek vagyona van, annak kötelessége, hogy embertársaira is gondoljon,Csak a pogány római jog bánt az emberrel kérlelhetetlenül, mint rabszolgával. Keresztény kötelessége mindenkinek, .. akinek vagyona és hatalma van, hogy ne különítse el magát embertársait cl. Ez a tiszta keresztény tanítás kesflbb feledésbe ment, de mi most azt mondjuk, itt az,idő, ezt a keresztény tant ismét vissza kell helyezni a maga dicsőa-gotoe, mert ha nem hozzuk vissza pusztulás lesz belőlo. Másreszt azonban mi nem akarjuk a nemzetet veszedelembe dönteni, azzal, hogy mindent kockára vetünk, Felelősséget érzünk a magyar nemzettel szemben, nem adunk fel olyan jogokat, amelyekre szükség von, es kimondjuk bátran, mit tartunk szükségesnek. 3zutam arról beszélt, hogy mennyire szükségss az Alföld fejlesztése mai,mikor Magyarországnak úgyszólván csupán az Alföldre lőhet tánaszKkodnia. Gondoskodni kop. arrSL nog? az Alföld népe no legyen csupán egyetlen jövedelmi forrásra kenyszaritve, át kell szervezni a mog.élnetés^formait, • ncgy ne legyen annyi szegény ember, aki gonddal aéz a maga és családja jövője fele. Gondoskodni kell' arról, hogy a jövedelmi források ne egyneműek legyenek, hanem megsokszero-ződjsnak. Beszéde tjvátbi folyamán rámutatott arra, hogy ma a katolikus vallástudomány is sokkal többot foglalkozik gazdasági kérdésekkel,mint regen. Bénában a kongregációk , a-pápa legfőbb szervezetei foglalkoznak a gazaasági élet szükségességével, A kongr ssgáciőfc elitelik az osztalyharcot; az osztályharc non lcíiot jo és igazsfgos,. mert azt jelenU.nogy egyik osztály tobb akar lenni, mint a többi es na diadalmaskodnék, uralkodnék a többi osztályon. A kongregációk megszabják azt az utat is, amelyet a katolikus embernek c kérdésben követni kell. Erős keresztény erkölcs kell a gazdasági életben. A-katolikus erkölcs nem múlhat el. ez kell,nogy alapja legyen a jövendőik. A katolikus egyház pártolja a tulajdoniogoti mart tulajdonjog nélkül nincsen család, nincsen kultúra, nincs nuyelSacs.., Az egyház saját papjait felszólítja, hogy törődjenek a népnek gazdasági hely zetevel és a pacok teljesitik ezt a kötexessegsuket es^hivatásuk teljesítése következtében vezérei maradnak a katolikus életnek. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter szolalt íel ezután. /Folytatása követkéz A./