Napi Hírek, 1930. október/2

1930-10-25 [0237]

Alebelsbere kultuszniniszter beszéde a Nemzeti Emlékcsannok avatásán J^fófytayfc^ « 1 - Mikor 1879 végzetes márciusában Szeged ^hullámsírba merült, * hamarosan megjelent a szerencsétlenség szinterén Istenben nyugvó nagy királyunk, I. Ferenc József és ezeket a szárnyas igévé valt vigasztaló szavakat rondotta: "Szeged szebb lesz. mint amilyen volt" Tisza Lajos ezt a királyi programot valóra is váltotta, a„rekonstruált Szeged tényleg szebb lett, mint amilyen az árviz előtti régi Szeged volt. Azután mult az idő, de Szeged, „amely nem volt sem egyetemi város, sem vármegy3Í, sem~püspöki székhely, csak lasabhan rejlődhotett. Majd jött a nagy összeomlás, és Budapest átmenetileg nem volt képes annak a szerep/.nek betöltésére, amely az ország fővárosára vár. Ebben a páratlanul . nehéz időben Főneltóságod az ország második városának hazafiságára apellált, itt szervezte meg a,nemzeti hadsereget és Szegeden gyűjtött erőkkel indult el gondviselésszerű utján az ország megmentésére és újjászervezésére. Nagv igazságtalanság lett volna, na a nomzeti kormány és hadsereg elvonulása után Szegednek megint csak a régi mellqzés jutott volna osztályrészéül. Am Főnéltósagod kezdettől fogva ugy vélekeiett, hogy amiként Szeged épen a legválságosabb időben támasza volt a nemzetnek, azonkepen az országnak is mindent el kell követnie Szöged felvirágoztatása érdekébon. - Olyan rokonszenves volt ez a kormányzói program-, hogy megvalósítására mindon tényező testvérien összefogott, A római allambölcse-lők ugy tanították: "Conoordia parvae res crescunt, discordia maxima dilabuntur". Az egyetértéstől a kis dolgok is nagyra nőnek, széthúzás esetén a legnagyoobak is rombadőlnek. Ez volt a jelszava a magyar államnak, Szeged városának ós „Csanad nagyérdemű püspökének „akkor,„ amikor a templomtér, a Klinikák és a többi"nogy intézmények létesítésére összefogtunk. - Ossz. fogott itt elsősorban az állán ea az egyház, hogy a Tiszántúl katolicizmusának egyházi ós művelődési központot szervezzünk és emeljünk. A szent királyok,, a kegyes királyné, Mária Terézia, meg I. Ferenc, valamint áldozatkész katolikus főpásztorok Temesváron, Nagyváradon, Szatri.uxn, Kassán létesítettek jol felszerelt egyház-' megyei székhely okit, amelyeket azonban Trianon folytán mind elvesz-" tettünk ugy, „hogy itt állt ez a hatalmas országrész tetholikus központi intézmények nélkül./ Temesvárról menekült püspökség és a \ megcsonkított ország csekély erőit egyesítettük,tehát főképen e^y alföldi papnevelő intézet ós í'iskolai internátus építésére, mely intézmények v e tér nyugati „oldalát foglalok el, - AH - és ez Trianonra oly jellemző -nemcsak a csanádi rjspökseg vált ha jléktalánná

K hanem menekülnie kellett Kolozsvárról a Ferenc, József egyetemnek is, ás ekkor Szeged bölcs vezetősége es áldozatkész polgársága belátta, hogy az ország második városának egyetemi várossá kell lennie ós hatalmas áldozatokat hozott avégből, hogy a Fereno József egyeten ne legyen kőrytelén itt zsellérkedni. hanen méltó, saját ott-honhoz jusson. Ehhez képest nemcsak a klinikák, hanem a tenploa. ter deli,és. keleti oldala is a magyar államnak es Szeged varosának közös költségen épült. /Folytatása következik/ °RSZAGOSLEVÉ *». K. szekció