Napi Hírek, 1930. október/2
1930-10-25 [0237]
§ b z 9 g b d t október 2ö«/Mfigyar Távirati Iroda/ Mialatt a Fogadalmi templomban az- Uniepi szentmise . folyt a templom főkapuja előtt levő térségen emelt tábori oltáron Hász István tábori püspök mondott nagy papi segédiettel tábori misét, amelyet ezernyi közönség halxgatott áhítattal a templom előtti téren. Mikor a fogadalmi templomban az ünnepi szentmise és a tábori misü véget ért, megKezdödött felavatták a. ' . Fogacalmi-tóren a nemzeni megújhodás emlékművét. Felsorakozott a helyőrség, ' .». felsorakoztak a oser xesz és xe vente-csapatok és a különDóző egyesületek. ^A^i^J Sokezor) . KÍáxtutt éljent, amikor a kormányzó és fele'sége•a kiairettel együtt elhagyva a templomot, az emljkmüv 1 szemben felálli'ott díszsátorban helyet foglalt. Körülötte állottak az előkelőségek, köztük bárciházi Bárczy István államtitkár, aki a miniszterelnököt képviselte, berédi Jusztmián biboros hercegprímás, . József királyi herceg. Gömbös Gyula, honvédelmi miniszter, klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter, Scitovszky Béla belügyminiszter, Sztranyavszk 7 '' Sándor államtitkár, gróf Káró' 1 yi Gyúl8 koronaőr, Ozettler Jenő, Ripks Ferenc, Ugrón Gábor, Kertész K. Róbert, Herczeg Ferenc, Zals György szobrászművész és meg számosan, s kormányzó* díszsátorától jobbra allt a püspöki kar, balról a felsőház és. képviselőház tagjai, Szeged város , tanácsának es törvényhatósági bizottságának tagjai, a tisztikar, az egyetemi tanács, a vendé' törvényhatóságok kiküldöttei. A "honvéd zene kar eljátszotta a Hiszekegyet, azután dr. Aigner Károxy főispán ismertette az emlékmű keletkezésének történetét. Szeged határában - mondotta többek között - Pusztaszeren kötötte honalapító Árpád vezéreivel a vérszerződést. Szegeden gyújts óta Hunyadi es Kapisztrán hadait a török ellen, idejött katonát toborzani Kossuth LLJOS és a toboxzás *. sik~rének-f elemelő hatása alatt nevezte Szeged népét a nemzet büszkeségének. Ez a nép a magyar történelemnek kezdeotől fogva cselekvő tényeit je volt. 1919 június 5.-én jött Horthy Miklós Szegedre, a nemzet hivatott vezéréi ént. Gondviselésszerű elhivatottságát Szeged népe rögtön fölismerte és lelkesen sorakozott zászlaja e^á. ^ városháza tornyára diadamastn röppent f^i a nemzeti zászló,^ helyreállt s polgári rend, megkezdődött a nemzeti níds^rcg toborzásr és megindult e nemzeti megújhodás. Ezt a történelmi tényt örökíti meg t leleplezésre váró emlékmű, amelynek különös értéket ad ?z, hogy nem cz áll^m ós nem r város, hanem a magyrr társad? lom l<?lk*s áldozatkészsége létesítette. A z emlékmű méltő elhelyezést talált a IV. Béla királyunk korából maradt osonkrtorony falában, mert Horthy Miklós ugyanazzal az olhivatottsáp-gnl'és acélos erével fogott'hozzá PZ ország újjáépítéséhez, mint F. ^a a tstárdulás után. . . . A főispán ozu'án felkérte Gömbös Gyula honvédelmi miniszterünnepi boszédéhek elmondására, valamint arra, hogy a. kormányzó engedélyét kérje az emlékmű leleplezéséhoz. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter ünnepi beszéde során többek között ezeket mondotta: - Amikor annak idején Szegedre jöttünk, a magyar egen sem a nap nem világított, sem csillag nem ragyogott. A > magyar élet megdermedt volt, de nem azért, mert nem volt benne élni akarás es ejii tudás "hanem mert megmérgezték olyanok, akiknek nem volt érdeke a nemzet élni akarása. Jöttünk. Nem hivo.t senki, sorakoztunk, nem parancsolta senki, egyes egyedül a uiagyar lel/kiismeret, amely válságos pillanatokban mindig talpra tudja állítani e nemzetet, erőt kölcsönözve neki a történexem forduJí tai során./Folyt.köv./ OR „ 7Árw ,• „. ,
