Napi Hírek, 1930. október/2

1930-10-24 [0237]

Jól tudjuk, hegy minden tudományos vizsgálódás végezetül egy határhoz jut, anolyon tul a metafizikai spekuláció homályába vesz el az oknyomozó imzsagke-resos gondolatiüzoso. amely homályba csak a hit szent sugarai világítanak bo. Az a tudós a leanaéyobb és a legigazabb, aki meg érzi az emberi tudás vegas voltát, aki mngorzi és felismeri, hogy emberi elmének nem adat ott meg a tud,mány;s colkitüzós utolsó problémáinak megÍVlaSfa**Í' + K^Í

1

^?^

7 9 Sy-rló ombori elme csak az,isteni gondviselésbe vetett hit bon tnHljja meg a fdldi lét vágóéi iának tévodhotlSn folismdosot. Vallásosság es tudományosság igy nem zárják ki ogynást, nom dialektikai antitho^ egymásnak, de harmonikusan ogoszitik ki ogymásndí feladatkörét s tévútra, holtvágányra körül előbb-utóbb a tudományos kutatás, amely a villésossá£-tói eltávolodik. Valóban mai cl&dásarak ós tanácskozásaink, aricljotthz ogyhaz sz ciális munkakörét ölelik fel. szeronososobb auapioiumok kozt nem indulhattak neg. mint biboros horco^prinasunk (Jominonciájfnak mgns égisze os hathatos pártfogása alatt. Iz-6 erős hite QB moly tudományossága az a kot szilárd pillér, amelyre kell . hoey fcl upitsuk azt a munkát, amelyet a szociális viszonyok javítása, a szociális bajok orvqslása, a szociális harmónia fejlesztése és a szociális béke megteremtése erdekében kifejteni kívánunk. Kogntowioz Károly dr. egyetemi tanár "Miként látja a geográfus szeme az ezeréves foilődosen át a jelent" cinen, tartott olőadástjcnlyct a közgyűlés nevebon Soredi Jusztinián harcogpr iiiás köszönt meg. h'Qldááfö - mondotta a horoogprimás -mog ismertette a közgyűlést Szeged múltjával es azzal, hogy az erkölcsi életben a tökéletesség alapfelte tele az önismeret .A város ós a niizet eletében szintén az önismeret a haladás: feltetele. . . \ 5 A történelmi múltba való bekapcsolódás adja mog azokat az argunpntunnkat anolvok n mi jövőnket is kiépíthetik os biztosíthatják. Aki áUon&ljf kzog d nullát, az tudja,"hogy mit köszönhet azoknak az emberofnok, akik o borzasztó csapás után nem vesztettek el biznlnukat, hanem nekifogtak és rendületlenül dolgoztak így kapcsolódik bele a jelenkor hallja a mnltte és a jolonkor. törekvése belekapcsolódik a iövőbo azzal, hogv fölhasználjak a mult tapasz.tálatait. 3 Ivánvi ^élá dr. egyetemi tanfr előadásában utalt arra, hogy bizonyos körök a magyar katolikus középkorról ugy beszelnek, mint a vastag és sűrűsötét ség korár ól és ezt a fölém es Tekicsinyl est igyekszen k céltudatosan a közvéleménybe belwinni.Er korok szemebon azért annyira, vörösposztő ez a korszak, n^t ekkor a nngyarság egységes volt vallási es nomzotiséei tekintetben, s a nomzet erős, lobirhat*tlan yolt. Azok. akik a középkort bizonyos célokból lesajnálni igyokszemk, ezt gonoszságból vagy tudatlanságból ctolokszik. . . . vagy u . 6Jg{

táD;lni ad

o

to

k ismertetése utan megállapította,hogy a mohácsi vész olőtti alföld ós Szeg d vallásos elete nemcsak .hogy rendkívül nagyvonalú, hantra a mainál sokkalfihtcnzivobb volt, mereteiben messze fllülDuítá ívtllásoa élet nai kereteit. A ozog ii katolikus hitélete; a ffiáSotvoiéves török uralom som tudta tönkretenni. A ferencesek SZÍVÓS, lankadatlan, céltudatos és fárasztó, sőt gyakran veszedelmekkd járó munkája következtében Szegőd a.maga katolicitasat a középkorból átmentette és igy megmaradt annak,ani volt a középkorban.,a katolicizmus alföldi fellegvárínak. Amikor a kevósbbe nehéz es fárasztó halaazó, SSíönuíttSóStf életmód után a magyarnak a keményebb munkával járó és némileg spekulatív tevékenységet fs megkívánó belteries.gazdalkoiásr a kellett áttérnie, a rossz összeköttetés a tanyákat elszigetelte, ^kláelmes életköre íny ékkel való kemény vias

kodó ^g^&fo