Napi Hírek, 1930. október/2
1930-10-19 [0237]
§ Gróf Klebelsberg Kunó vallás- ós közoktatásügyi miniszter beszéd© S /°Pronban az evangélikus hittudományi kar uj épületének felavatásán. /Tudósítás az első kiadásban./ I -Egy lékéért férfiiasan küzdő város közönségének csillan fel a remény ujabb napsugara akkor, amikor Főméltóságod a mai egyetemavatd ünnepen Sopronban, mint egyetemi városban megjelent. ,,,,,, * * magyar kommünitásókat rendesen azok a városképző erők hozr tak létre, amexyeket egy-egy vidék, egy-egy vármegye kitermelt. Minthogy azonban t a magyar vármegyék területe aránylag kisebb, azért az ország fővárosán kivÖl nem is tudtunk nagyobb városokat megteremteni Sopron is a nyug8tmagyarországi részek, főképen Sopronvármegye városképző erőiből táplálkozott és fejlődött gazdasági vonatkozásban Kereskedelmi és ipari várossá, kulturális relációiban pedig iskolavárossá.Közbe jött Nyugatmagyarország elvesztése, amely Sopront megfosztotta azoknak a gazdasági teruletoknek egy részéről, ahova ipara és kereskedelme kiterjedt. Annál inkáhb meg kelltehát er'sitenünl azt a másik pillért, amelyen Sopron virágzása nyugodott, meg kell erősítenünk ajpjrcnt t mint iskolavárost. — Addig amig a Királyhágón inneni Magyarországnak csak egyet len egyeteme volt: a budapesti, már iskolavárosnak tekintettük az olyan gócpontot is, ahol több középfokú tanintézet működött. Európai értelemben azonban cssk olyan kommunitás nevezhető iskolavárosnak, amelynek iskolarendszerét a főiskola # tetőzi be, — Amikor végre felhagytunk az egyetemi politikában az egyke rendszerével és a Budapestre való centralizáció erő—ltetésével, akkor természetszerűleg a Dunántúlnak, mint Magyarország egyik legértékesebb és legérdekesebb nagy földrajzi egységének is meg kellett kapnia a maga egyetemét. Ennek a konpeptionak kereteben jutott a Pozsonyból elűzött Erzsébetegyetem a Dunántúlra,vált a Dunántúl egyetemévé. Ennek a nagy darab gyönyörű földnek van azonban egy különös sajátossága: a Balaton valósággal kettészeli, a közepén nincs centrális fekvésű nagy városa,amely automatikusan válnék az egész országrész főhelyévé. A Dunántúl legéleterősebb komnunitá, «ai: Szekszárd, Pécs, Nagykanizsa, Szonb&tnely, Sopron, Győr és Komárom periferikus fek vésüekj határai mentén valóságos városkoszoruval veszik azt .iörül. Mig a Tiszavidéken önmagától adódott, hogy a Tisza István és a Ferenc József egyetemet az Alföld két nagy százezres városába, Debrecenbe ós Szegedre kellett koncentrálni, addig a Dunántúl sa|átoa földrajzi kialakulása és városrendszere szükségessé tette, hogy az Erzsébet-egyetemet két székhely, a délkeleti Pécs és az északnyugati Sopron között osszuk meg# — Sopron iskolav.árosi jellegének erósebb kidomboritása végett mindjárt az újjáépítés korának kezdetén Sopronba telepítettük a Selmecről elűzött bányamérnöki és erdőmórnöki főiskolát. Utóbb pedig Sopron régi evangélikus theológiai akadémiáját tudományegyetemi karrá szerveztük át és azt beillesztettük' az Erzsébet-tudományegyetem kötelékébe, Ez^a kót < főiskola- kétségtelenül hozzájárul a város gazdasági válságának némi enyhitésé hez is. — Városfejlesztő gondolat érvényesült a fakultás % telkének kiválasztásánál is. Sopron belvárosa, épugy mint többi történeti városainké, bástyákkal körülvett várterület volt és így utcái és terei szűkebbek is.'De a belváros körül szerencsére tágas és levegős uj városrészek keletkeztek, amelyeknek esztétikai központja az a gyönyurtt Deák-tér, amely archl\tektonikus lezárást igényelt. Es most itt áll a'Deák-tér tengely eben Sopron első egyetemi épülete: a theológiai fakultás. QB-,,^, /Folyt.köv./ ORszÁGoetevE(.i * n
