Napi Hírek, 1930. október/1

1930-10-05 [0236]

a ,le

g/ ftzek kőzött az eszmények között/elscsorbán állott az a gondolat, hogy a magyar nemzetnek meg kell Irtania szellemi rangját azok között a népek között, amelyek északról, keletről és délről körülveszik és a magyarságnak minden elképzelhető áldozatot meg kell hoznia, hogy műveltségét lehetőleg a nyűg t nagy kulturnemzétéinek színvonalára emelje. Az eltelt husz esztendő folyamán arányi •• g nagy összegeket állítótt? k enrak a kulturerond olatn k srol^álatába és szerencsére ma mar érnek - * .* ' rrt.

r •• !>. a gyümölcse i ennek a kulturális vetésneK, természetesen sokkai lassabban mint a buza vagy a szőllő. A magyar ciriBr nemcsak esztétikailag szép, hanem egyúttal meg szimbolikus jelentősege is van. Megmutatja a Kárpátok hegyvonulatát, amely körülveszi a történelmi Magyarorsa&got és a négy folyót, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és z Szávát, amelynek partjain lakossága élt, A Kárpátok és.a négy folyó ypltak azok a hatalmas földrajzi erők, amelyek a torra ne lm 1 magyar államot,mint kerek és zárt egységet,létrehozták. Kivesztettük a Kárpátokat és elvesztettünk két folyat, a Drávát és a Szávát, Csupán a Duna és .Tisza maradt meg j számunkra, amelyek nekünk sokkal többet jelentenek mint csupán a Dunántúl és a magyar Alföld vizeinek levezetését és sokkal többat mint természetes közlekedési utakat. Kzek a folyók és partvidékeik alakították és differenciállak egyrészt, keleti, másrészt a nyűg ...ti magyarság szellőmének és sajátosságainak kifejlődését, A nyűg. ti magyarságnk a multb.n jobb sora volt és szelle-' mileg is hal dot tabb.Kö zápkori egyetemeink mind a Duna-vidéken létesültek; á.XIv. szazadban Pécsett, a XV. században Pozsonyban és Óbudán; Pázmány biboros a XVII. században Nagyszombatban állította fel egyetemét, anelyet Miria Terézia vezető kulturpolitikusa, Űrményi József tanácsára a XVIIl. században az ország fővárosába helyezett és amely most már 156 éve budapasti egyetem, A Tiszaviiék sokkal rosszabbul járt; azt a 160 éves török utalom elpusztította és elnéptelenítette, ugy hogy a magyar népesség energiáit hosszú időre absorbeálta és lekötötte a faj élettani és gazdasági regenerációja. A keleti magyarsággal szemben ióvá kellett tenni egy történelmi igazságt 1 nságot és ez volt az a vezető gordolat, amely egyebek között a két tiszai egyetem alapítására vezetett - 14 klinika jukkái együt t amelyek most mint hatalmas világítótornyok emelkednek ki a magyar Alföldb5l: .északon Debrecen, Délen Szeged. Mindig csodál te m, hogy meg r ledeisebb t újkori olasz és német fejedelmek is becsületbeli kötelességüknek tartóttik, hogy egyetemeket alapítsanak országukban, amelyek oktató tevétenysé?

Ükkel az illető tartományt a kulturális egység és .„ egyénisé g magasabb okára emelték. A tiszai egyetemeknek: ez a specifikus kulturterületet kifejlesztő ereje most kezd teljesen működésbe jönni és a hosszú ideig elhanyagolt keleti magyarság a magas kultúra területén is erősen .**.}• megmozdult, A nagy magyar Alföldnek nemzeti újjáépítése a török idők pusztításai után a XIX. 3 záza.dbnh egé szen különleges -lakot öltött:* a nagy helységekből, amelyekbe i lakosság a török veszedelem elől tömörült, mind nagyobb számban özönlöttek a telepesek ki a pusztába és azt egyes tanyákkal hintették be. Nemrégiben Debrecenből repülőgépen utazt-m Budapestre s igy mintegy 800 méter magasságban áthaladtam a magyar Alföld északi része f o 1 ö 11,