Napi Hírek, 1930. szeptember/2
1930-09-17 [0235]
T § G e n f , szeptember 17. /Magyar Távirati Iroda/ A pzerelési főbizottság ma délután tárgyalás ala. vette a pénzügy? gyezménytervezetet, "yX^L^^^Xo^ri^ A mult évi közgyűlés alkalmával a leszerelési főbizottság már hosszasabban foglalkozott ezzel a kérdéssel, de az akkor előterjesztett tervezethez különböző módosításokat inditványoztak, A tárgyalás alapjául szolgáló mostani tervezetet ezeknek a módosít é javaslatoknak figyelembevételével dolgozták ki időzközben a döntőbíráskodási és biztonsági bifeottság kebelében. A tervezet értelmében nemcsak azt az # államot részesítik pénzügyi segélyben, amelyet megtámadtak, hanem azt is, amely csupán támadás veszélyeben forog. A kölcsön megadásáról a népszövetség tanácsa dönt. A pénzügyi támogatást * kölcsön utján biztosítják; ezt a kölcsönt a szerződő államok garantálják* Az általános vita során Tájjtczos Gábor tábornok., a magyar delegáció álláspontját a következőkben fejtette ki: - A mult évi kölzgyülés során már alkalmam volt iele^zni, hogy a BKgvar delegáció minő nagy fontosságot tulajdonit: a pénzügyi támogatásról szóló általános egyezmény megkötésének. A magyar kormány álláspontja azéta semmiben sem módosult az elv tekintetében, fini a döntőbíráskodás 1 és biztonsági bizottság kebelében vita tárgyává tett egyes részletkérdéseket illeBLa magyar delegáció szükségesnek véli ezek tekintetében kifejteni álláspontját annál is inkább, minthogy Magyarország nincs képviselve az említett bizottságban ós igy nem vehetett részt az egyezmény tervezetének kidolgozásában. A magyar delegáció azon a véleményen van, hogy a jelen •"egyezménytervezet több tekint, tbcn túlmegy azokon a határokon, amelyeket a népszövetség alapokmánya megállapított, ne vezetésen kibővíti annak a * tevékenységnek a körét, amelyet az alapokmány a tanács számára kijelölt;^ A tanács mindenekelőtt politikai testület, amelynek határozatait - bárminő jó szándék vezette is azok meghozatalában - természetszerűen befolyásolják a tanácsban képviselt államok különleges érdekei. Ebből következik, hogy az egyezmény egyes'pontjai ellentétben állanak a tanácsban nem képviselt államok érdekeivel, sót bizonyos esetekben azokat határozottan kárf\san érinthetik. Ilyen körülmények kőzött Magyarország, amely nem tagja a tanácsnak, éa amely a jövőben is csupán átmenetileg és rövid időre foglalhatna abban helyet, nem fogadhatja rokonszenvvel azt a tervet, hogy a népszövetség tanácsa dönthessen oly kérdésekben, amelyek -noha Magyarországra nézve nagyon fontosak - a tanács szine előtt kerülnek megvitatás alá anélkül, hogy Magyarország azokban véleményét nyilvánithatn£» Az egyezmény értelmében a tanácsot illeti meg a jog, hogy eldöntse azt a t kérdest, vájjon egy állam megsértette-e vagy sem nemzetkor, zi köteleéségeit, noha az ilyen döntés igen sok esetben elsősorban jogi alapokon nyugszik és ezekben a tanács mint politikai szerv bizonyára nem lehetett hivatott állást foglalni. Az emiitett szempontokon kivül más szempontok is figyelembe veendők, amelyekre a legutóbbi közgyűlés harmadik főbizottságában, valamint a döntőbiráskodási és biztonsági bizottságban más államok képviselői utaltak és amelyeket épen ezért nem óhajtok megismételni. , A most folyó általános vitában'csak nagy vonásokban voltam bátor vázolni a magyar delegáció álláspont iát. Az említett tkokból és bizonyos pénzügyi természetű okokból, amelyeket a harmadik főbizottságban a mult évben mar volt alkalmajii'kifejteni, a magyar kormány számára teljes szabadságot kell'fenntartani.abban a tekintetben, hogy mikép döntsön u jelen egyezmény ró iu Hozzáteszem azonban - mint ahogy bevezetőben szerencsém volt kifejteni - hogy, maguk részéről a legnagyobb rokonszenvvel üdvözöljük ezt az egyezményt, amely'szamos delegáció felfogása szerint ujabb tényezője lehet a biztonságnak, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
