Napi Hírek, 1930. szeptember/2

1930-09-19 [0235]

A/, § G e n f, szop tender 19. ^ilngyar Távirati írod"./Az a nemet emlékirat, amely a kisebbségi kérdésben folyó főbizottsági tárgyalás alapiául szolgál, igen behatóan taglalja a kisebbségi panaszokkal szemben követett jelenlegi eljárást és az eljárás minden egyes szakaszával kapcsolatban rámutat arra. hogy a most érvény ben,lévő* szabályzat keretei között is mikép lehetime a kisebbségek védelmét hatályosabban biztositani. Az elmúlt évben - a népszövetség hivatalos lapjában közzé tett kimutat ás, szer int - összesen ötvenhét kérvényt áfltak be. Szék közül huszonhat kérvényt, v gyis a beadott kérvényeknek csaknem felét elfogadna tatlannak nyilvánították. A német emlékirat megjegyzi, hog" a visszautasítás tekintetében bajos pártatlan ítéletet mondani, minthogy a fennálló előírások szerint az elfogdhata tlannak nyilvánított kérvényeket nen szabad nyilvánosságra hozni. Ezzel a rendszabállyal el akarták" kerülni, hogy a kérvényekkel propagandát űzzenek, és hogy a népszövetséget illetqségi körén kivdl eső ügyekkel foglalkoztassák, A német delegáció véleménye szerint a népszövetségi titkárság nem vétene e szempontok ellen, ha a kérvények elfogadhatóságára vonatkozó előírásokat a lehető legnagyobb szabadelvüséggcl ^kezelné'.. Ha igy jár el a titkárság, akkor" a madridi határozat szellemében cselekszik/ mert ezeknek a határozatoknak az volt a o'lja, hogy a kisebbségek számára a legnagyobb névtékben , megkönnyítsék a panaszok előterjesztését, Fen szabad elfeledni,hogy a kérvényezők gyakran igen egyszerű emberek, akik járatlanok a kérvények megszerkesztésében. Ha tudják az illetők, hogy a népszövetség a " legnagyobb jóindulattal fogadja kérvényeiket, akkor ez feltétlenül fokozná á kérvényezők bizalmat. Emellett'az elfogadhatóságra vonatkozó szabályok szabadelvűbb értelmezése nem ártana semmiben sem az érdekelt kormányoknak. Hiszon az elfogadhatónak nyilvánított kórvényekot előbb az érdekelt kormányoknak küldik meg, akiknek a fennálló előírások szerint mindig jogukban áll, hogy az elfogadással szemben állást foglaljanak, i.z .ilyen eljárás elősegítené azt is, hogy a titkárság mentesülne a meglehetősen kellemetlen felelősség alol. Hasonló szabadelvüséggol kellene ért ólmozni azokat a rendelkezéseket is, mely szerint nem fogadhatók el azok a kérvények, amelyeket már egyszer benyújt Dttak és amelyeket rövid időn belül ismét betérj esztenekJlA figyelembe veszik a jelénkari politikai esomonyek gyors fejleményeit, akkor méltányosnak látszik, hogyha kisebbségektől ne tagadják meg azt a jogot, hog" például egy év leteltével ismét a népszövetséghez fordulhassanak . Tekintettel arra, hogy a kérvények megvizsgálása az egyetlen,el járási forma, amelynek utián a népszövetség a kisebbségi oltalom terén őt illető védnöki sze.epót betölti, nagy érdek fűződik ahoz, hogy a hármasbizottságok a lehető legrészletesebben vizsgálják meg a hozzájuk érkező panaszokat és hogy ebben a tevékenységükben,a kisebbségek erdekében hozott rendszabályok szelleme és elvei vezessek. Ihol pél-' dául a kisebbségek jogát elvben elismerik, de valójában olyan módon értelmezik, amely nem felel meg a kisebbségek valódi oltalmának, ott nen lehet beszélni a kisebbségek szabadságáról. Ha pélőiául iskolákat állítanak fel a kisebbségek száméra, de ugyanakkor megakadályozzák, hogy az illető nemzetiségű gyermekei ezeket az iskolákat látogathassák., vagy ha a kisebbséghez nem tTrtozó tanárokat neveznek ki az iskolákba'.,a Jog, amelyet elvnek elismornek,a ygakorlatban látszattá vá lik./Polyt.kov./