Napi Hírek, 1930. szeptember/2

1930-09-19 [0235]

Jff kiadás. 1930 szeptember 19. ^óra ~~ perc. /A Népszövetség hatodik főbizottságának ülése. Apponyi. V* folytatás./ Ez megint olyan kérdés, amelye* beható vita tárgyává, kellene tenni

t De nem érintem azt a kérdést sem, vájjon a kisebbségi*szer* . zódéseket betartották-e vagy sem. Megelégszem annak megvizsgálásával, vaj'•' jon az érvényben levő eljárás kielégitő-e és nincs e szükség ennek módosítására. A tofábbiakban Appenyi gróf igazat adott Briandnak abban, hogy a madridi határozatok meghozatala óta rövid idő telt el és hogy épen ..ezért ma még nem Ítélheti meg, vájjon elérték-e a kitűzött célt. 'Ha csupán a Madridban elfogadott rendelkezésekről volna szó, akkor valóban korai volna ilyen rövid ido múlva módosításokat kérni, de mi nem a Madridban megállapított: módosítások miatt panaszkodunk, hanem általában az egész eljárás, miatt. Mi azt tartjuk, hogy a fedridban*kimondott módosítások nem kielégitőek. Ennek igazolásául hivatkozunk arra, hogy a meglehetős nagyszámban beérkezett panaszok közül csupán egynéhánynak adott helyet/ a tanács és csupán egynehány nyert orvoslást. Képtelenség volna azt mondani, hogy a panaszosoknak mindig igazuk volt, de az sem valószínű, hogy sohasem lett,volna igazuk. Nem akarok indítványt tenni abban a tekintetben, de jelezni 'óhajtom, hogy ez a tény az eddig, követett eljárás fogyatékosságára. » mutat. ]fcA/KOLtf^<rMAV' Az érvényben levő eljárási szabályzatról szólva

1 Apponyi Albert gróf szükségesnek mondotta, hogy a népszövetség, valamennyi tagja számára adják meg azt a jogot, hogy valameajr kisebbségi panaszta népszövetség tudomásárra hozhasson

t A kisebbségi szerződések szerint jelenlegez a jog csupán a tanács tagjait illeti meg. Hiba az is, hogy nem közlik a]' azt a

1 választ, amelyet az*érdekelt állam ad a tudomására hozott panasszal szemben, Nincs mód arra sem, hogy a panaszosokat az eljárás folyamán újból meghallgassák, amely módot nyújtana nekikarra, hogy megtehe ssék észre • . 7az .érdekelt állam válasza tárgyában. Elismeri, nogy'a panaszosok /vételeiket/ helyzete nem azonos a jogi személy helyzetével. A kisebbségeket ma meg nem ismerték el jogi szemelj'éknek. Helyt ad tehát annak a fel fogasnak, nagy formaszerüen ne tekints ék az ilyen jogi vitát kétoldalú pernek, amelyben az egyik fel egy állam, a másik iél egy kisebbség. Helyt ad annak a felfogásnak is, hogy a panaszosok által nyújtott tájékoztatásokat kizárólag tájékoztatásoknak tekintsék, ne pedig'jogi következményekkel járó cselekményeknek. Minthogy azonban arról van szo, hogy a tanács határozatot hozzon és „ „ 9 határozat meghozatala előtt tisztán kell látnia, helyes volna, ha olyan eljárási formulát találnának, mely megengedi, hogy a panaszosok az. eljárás bármelyik szakában előterjeszthetik észrevételeiket. Ha ezt nem biztosítják, akkor legtöbb esetben az'eljár á-s olyan lesz, hogy a panasz holt betű marad* Meg kell itt említeni, - fűzte tovább Apponyi Albert gróf'- hogyha az utóbbi időben aránytalan kevés panaszt terjesztettek a tanács elé, ennek nem az az indoka, hogy nincs többé ok panaszta. hanem ez onnan származik, hogy a kisebbségek Között az az általanosmeggyoződés alakult ki. hogy elveszett fáradtságnak tekintik a panasz beterjesztését. Olyan igazság ez, amelyről szmélyesen tehet tanúságot, En tehát az eljárás alyan reformjára gondolok, amely lehetővé tenné a panaszosok számára, hogy a tanácskozás bármelyik szakaszában megadhassák a tanácsi határozat meghozatalához szükséges tájékoz tatásokat * /Folyt, köv,/