Napi Hírek, 1930. augusztus/1
1930-08-07 [0232]
G §Bukarest, augusztus 7. A^yar Távirati Iroda/ Titulescu londoni román követ. » Romániába való visszatérésével mozgalmas"életet i dézett elő a román belpolitikai életben, A politikai pártok, amelyek a nyári szezényal__^ '. te kintet te lj helyettesek vezetése alatt állnak, komoly a^d%lommaT*TÍgyelifc a király. Titulescu és Mfeniu miniszterelnök között felyö barátságos tanácskozásosat. A l^pielentésekből megállanithato. 'hogy Mütiu miniszterelnök már ho. apok óta tervezi ezt a találkozást, amelynek kimondottan külpolitikai és államgazdasági iellege van. Ez volt egyébként Titulescu kikötése is, aki nem hajlandó Románia zavaros belpolitikai Ügyeibe avatkozni. Az első megbeszélések folyamán a B^rand-tervezettért • "elfoglalandó álláápont kérdését vitatták meg és Titulescu azt javasolta, hogy Románia tegye magáévá az angol kormány határozatát és iavasolia a Briand-tervezetnek a népszöve tsóg keretén belül való raegvalositásáL "\ ^ewcxo^<X(ra^_, ' Az Adcvcrul lapzárta után azt a feltűnést kelté hirt közli, hogy a sinajai megbeszéléseknek főtárgya az orosz veszedelem* A lao tudni véli, hogy a kormány az elmúlt héten nyugtalanító hireket kapott Szovjetoroszország háborús előkészületeiről. Máris nagyarányú csapatösszevonások történtek Oroszországban Ós a szovjet-diplomácia tagaaó nyilatkozatai nem egyebek annál, mint hogy port hintsenek az európai közvéleményt szemébe és igy leplezzék az egyre fokozódó gazdasági'vá 1^^ által kikényszeritett háborús készülődéseket. A szovjetkormánynak egyetlen reménysége az Olaszországgal kötendő gazdasági egyezmény, mely szerint Olaszország közszükségletének nyolcvan százalékát, nagy rész hitelbe ugyan, de Oroszországtól fogja beszerezni. Amennyiben ez nem sikerül, akkor a szovjet tervgazdaságon alapuló ipara menthetetlenül összeomlik, ami pedig Európába való nyilt katonai betörésTe kény szeri te né a szovjetet. Az Adeverul híradása nagy feltűnést keltett, minthogy a szovjet veszedelemre e pillanatban senki sem gondol. T § H r i's , augusztus 7. /ikgyar Távirati Iroda/ Mironescu román külügyminiszter, aki jelenleg Parisban időzik, az Intransigeant munkatársa előtt nyilatkozva méltatta aJ értekezlet politikai és gazdasági jelentőségét. /W^re sti/ •" . Eleóizben törtónt most - mondotta - nogy Románia* Jugoszlávia ós IS^ijrorszég megbízottai egybeültek és egy nemzetközi - egyébként gazdasági - kérdésben a megegyezést kerestek. Bizonysága ez annak, a megenyhülésnek, amely a kisantant ós IL^j-rország viszonyában beköve *» kezelt. Gfezdaség* szempontból is igen fontos, hogy ez a három földiái velő állam közBs magatartásban iparkodik megállapodni» • A miniszter részletezte ezután a román és iugoszláv kiküldöttek sinajai értekezletének jelentőségét. A gazdasági kisantant • megteremtése - mondotta - politikai szempontból is nagyon fontos c Ez az együttműködés egyrészt mogerősiti az erdekeit államok közt fennálló politikai szövetséget, másrészt alkalmas arra, hogy szélesebb kora szervezet magvául szolgáljon'és ezzel elősegitse az európai föderáció gondolatának megvalósulása t» ... , , , Befejezésül hangoztatta a miniszter, hogy a kisantantállamok politikai szövetségének gazdasági téren való Kégerositése nem irányul semmiféle más államcsoportosulás ellen, sőt ellenkezőleg, a nemzetek közeledését szolgálja ugy gazdasági, mint politikai tercn 3
