Napi Hírek, 1930. július/2
1930-07-18 [0231]
/3stUÍ6 Géza beszédének folytatása/ Ez az érvelés csak félig-meddig áll meg. t Fel akarom hivni az értekezlet figyelmét az egyik legnagyobb francia lángelme, Renan fcf- —-J; # . " nires értekezésére, amelyben a nemzetiség fogalmát elemezve arra a'megállapitásra jut. hogy az'nemzeti öntudatot jelent, a múlt hagyományainak egységét a jövő terveivel. Arra az eredményre iut, hogy nem a nyelv és nera a vallás,'hanem a nemzeti öntudat ruházza fel a nemzetiségei a nemzet jellegével. Ezek szerint, ha a homogén nemzetiség lelke a nemzeti öntudat, akkor nem szabad hozzányúlni ehhez a fontos tényezőhöz, nehogy a megsértésével a lelket vágjuk ketté, • • A lelki sebek abban külömböznek a testiektől, hogy azok-szüntelenül véreznek mindaddig, amig a lelki egység ujből helyre nem áll. Legyen szabad felhoznom egy példát a történelemből: Mikor Lengyelországot felosztották, egy részét Ausztria kapta. Az ebben a részben, tudniillik Galíciában élő lengyelek ttfbb szabadságot és nagyobb jelétet élveztek, mint régi hazájukban és mégsem tudtak beletörődni sorsukba, mert a becsületes ember lelki békéje nem az anyagi jólétből fakad, hanem a lélek szabadságából. Ezért annak, aki a'kisebbségí kérdést meg akarja oldani, számolnia kell ezzel a tényezővel, A becsületes ember inkább száraz kenyeret eszik és nyomorban sinylődik a szabadság levegőjében, mintsem rabszolgaságban jelétben dúslakodjék, A deookrácia viseltetik a legtöbb megértéssel a szabadság iráni^ ezt a demokráciát azonban ki kell terjeszteni mindenkire, A deciokrácia alapelve az egyéni szabadság és ennek következménye a népszavazás. Ezért szükséges a népszavazás elrendelése mindazoknál á nemzeteknél, amelyéket nemzeti államból kisebbségé degradáltak, és azoknak a kisebbségeknek, amelyeknek nemzeti léte sohasem állt ezen a magaslaton, megkell adni mindazokat a jogokat, amelyeknek segélyével megvédhetik nemzeti sajátosságukat es megakadályozhatják, hogy a nagyobb nemzetek beolvasszák őket. A demokrácia óriási hatalma azon alapul, hogy nem tesz külömbségot kiosinyek és nagyok kőzött, hanem csak a jogait kutatja mindenkinek, mert arra a* álláspontra helyaakeiik, hogy a jogszerűség olyan erkílcsi erő, amely független minden fizikai hatalomtól. A fent kifejtett tények alapján ki kell jelentenem, hogy hiába keressük a kisebbségi kérdés megoldását, amig ezeket az elveket nen tartjuk szem előtt. 5 ' 5 Mikor 1848 után megkezdődött a nagy küzdelem Ausztria és Magyarország között a nemzeti rrifüggetlenségért, Ferenc József és az osztrák császárság mindenféle megoldási móddal próbálkozott, de semmit' sem tudtak megoldani. Ferenc J-zsef azután 1866-ban hivatta Deák Ferencet, a nagy magyar politikust, aki a király kérdéséré a következő tanulsággal leiéit: "Ha a mellényünket rosszul gomboltuk be, akkor hiábavaló a gombokat rendezgetni, a leghelyesebb, ha a mellényt kigomboljuk és azután helyesen gomboljuk be újból, mert máskép a gombok örökre összekeverve maradnak." Sajnos, ugyanez az eset a kisebbségi kérdésben'is ezért erről a helyről fel akarom hivni a világ figyelmét erre a tényre*
