Napi Hírek, 1930. július/2

1930-07-23 [0231]

/An^'he le s c u~me r ény le t, Folytatás./ A király ma délelőtt személyi titkára u$ján érdeklődött Aaghelescu egészségi állapota felől* Az államtitkár az orvosok véleménye szerint tul van a veszélyen. g §Bukarest, július 23. /Magyar Távirati Iroda/ Fagy feltűnést keltett a macedóniai románok kulture gyes Ületének közle­ménye, amelyben kijelentik, hogy ők ugyan ellene vannak a merényleteknek, mégis figyelmeztetik a kormányt, hogy amennyiben nem változtatja meg a dobrudzsai törvényt, akkor nem mentesülhet hasonló meglepetésektől*. G § B u k a r e s t , július 23. /Ma-yar Távirati Iroda/" » ** A,-*. fföbb német gyár delegátusa - mint ismeretes- Bukarestije érkezett, hogy tárgyalásokat kezdjen a román állam részére szá Ili tott gyógyszerek ügy eben. Ma délelőtt a pénzügyminiszté­riumban ujabb megbeszélést tartottak, amelynek során a pénzügyminiszter kijelentette, hogy/senmi körülmények között sem hajlandó L * v~ meg­fizetni a'nómet gyárosokkal szemben fennálló többmillió német máncás adósságot. Az adósságot csupán részletekben, még pedig a Németországgal szemben fennállójalapból hajlandó csupán kifizetni. l_ az állam — fLctfAjNleiU u —i i *** iA B £ k \J ! L\ » ^ li ^ 3 2a /Magyar Távirati Iroda/ Ma telelőtt 11 órakor folytatták a román-magyar-jugoszláv szakértői konferenciát az ipari es kereskedelemügyi minisztériumban. A ma dél­előtti tanácskozzon sikerült megállapodni a népszövetségnek átnvuitan­do kozos jegyzek szöyegéw&iw. J J niyott konferencián, a kisantant-államokon <L rész tesznek az összes délkelet-európai államok. K.VC ; t\ —uw. ^ § Irüsszol, július 23. /lelga Távirati Iroda/ la dél­után volt az első felvonulása a nagy történelmi dis zmenetnok, amelynek utvo­nala mintegy hét kilómécert tett ki. Az ut egész vonalán hangszórókat ál­lítottak fal, amelyek az alkalomnak megfelelő zeneszámokat közvetitettek. A. diszmenet a Tervueren-uton alakult meg. elvonult a Cinquantenaire árkád­jainak a Tervueren felől nézve jobboldali ive alatt, majjQ elhaladva a kirá­lyi tribün előtt megkerülte a teret és a baloldai iv alatt a ttue de la Loi irányában indult el. 1 diszmenet harminc szekérből állott és tiz részre oszlott. Mindegyik rész egy-egy tartomány történelmét tüntette fel, a tize­dik pedig, az apoteózis, Anto Carte festő müve, két szekérből állott, egyiL volt a gyarmatok'szekere, a másik a három király szekere. Az utóbbit ­12 lónak kellett húzni. A társadalom minden rétege részt vett a dis zmenetbon. Az apoteózis szekerét követte a július 21.-Í ünnepélyen résztvett zászlók nagy tömege. /MTI/ — orr-o—/ rt

Next

/
Thumbnails
Contents